Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)
BÁRTH JÁNOS: Erdély és a Partium település-néprajzi viszonyai
17. kép. Baromudvaros elrendezésű tanyai telephely az Úz-völgyi Csinód patakában. A számok jelentése: 1. ház, 2. kicsi ház, 3. sütő, 4. csűr, 5. disznyópajta, 6. majorságpajta, 7. pince és korábbi kicsi ház, 8. buda, 9. szénatartó, 10. gyaloghíd, 11. szénahordó híd, 12. ganyéhordó hid, 13. ganyédomb, 14. veteményeskert, 15. főbejárat az út felől, 16. a 21. század elején készített kiskapu, 17. házudvar, fölső élet, 18. csűrudvar, alsó élet, 19-21. kaszáló az emelkedő hegyoldalon (2001. évi felmérése alapján az ábrát tervezte: BÁRTH János.) 18. kép. Baromudvaros elrendezésű tanya az Úz-völgyi Egerszéken. A számok jelentése: 1. ház, 2. csűr, 3. kicsi ház, 4. kamra, 5. nyári konyha, 6. húsfüstölő, 7. fáskamra, 8. sütő, 9. csürkepajta, 10. buda, 11. híd az Egerszék pataka fölött, 12. hidacska vizesárok fölött, 13. ganyédomb, 14. ruhaszárító, 15. mosogató pad, 16. mosópad, 17. házudvar, 18. csűrudvar, 19. Egerszék pataka, 20. szekérút az egerszéki út felől, 21. epres, 22. veteményes, 23. vizvezető árok, 24. kaszáló, 25. virágos kert, 26. egerszéki út, 27. emelkedő hegyoldal kaszálóval, fent erdővel (2002. és 2003. évi felmérései alapján az ábrát tervezte: BÁRTH János.) A gyimesi eredetű Úz-völgyi csángók a 20. században szénacsinálással, tejtermelő marhatartással, erdészeti munkával és favágással, faértékesítéssel foglalkoztak. A Felső-Úz-völgyben létrejött csángó tanyavilág kétközpontúvá fejlődött a 20. század középső harmadában. A két központ két templomot, két temetőt, két iskolát, két kultúrházat, két tejbegyűjtőt jelentett. A tanyás terület egyik felének jelölésére a Csinód, másik felének jelölésére az Egerszék helységnév alakult ki. Mindkét földrajzi név régi pataknévből és hegynévből vált helységnévvé a 20. században. 8 Nemzetségi településrend A nemzetségi településrend legrégiesebb, legszemléletesebb, legszebb erdélyi és moldvai magyar példáit ifjabb KÓS Károly tárta föl. Kutatá-