Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

BÁRTH JÁNOS: Erdély és a Partium település-néprajzi viszonyai

.3. kép. A nemzetségi zsákutcás településrend tükröződése Nagykászon térképén (20. század eleji kataszteri térkép alapján tervezte és rajzolta KOS Károly.) 14. kép. Baromudvaros elrendezésű tanyai telephely Székelyvarságon a Varság mellyékén. A számok jelentése: 1. ház, 2. csűr, 3. fáskamra, 4. kicsi nyári ház, sütőház, 5. árnyékszék, 6. kicsi udvar, 7. nagy udvar, 8. bejáró utca, 9. veteményes kert, 10. kaszáló, 11. erdő, 12. épített út, 13. épített lejáró, 14. Varság pataka, 15. meredek hegyoldal. A jelzett fák gyümölcsfák. (1993.évi felmérése alapján az ábrát tervezte: BARTH János.) varsági szállásukra. Laiber Antal oroszhegyi plébános 1880 januárjában házszentelést tartott az oroszhegyi havasokban, a későbbi Varság község területén. Frissen szerzett havasi élményeiről 1880. január 26-án levélben számolt be felettesének, a gyulafehérvári püspöknek. Leveléből tudjuk, hogy 1880 januárjában az oroszhegyi plébánia hívei közül 160 család kötelékében körülbelül 700-an a havasokban, vagyis a későbbi Varság község területén laktak. 1880-ra Varságon kialakult az állandóan lakott hegyi tanyák hálózata, amely a következő évtizedekben tovább sűrűsödött. A varsági tanyák lakói oroszhegyi eredetűek voltak és még a 20. század első felében is rokoni szálak sokaságának hálói kötötték őket anyafalujukhoz, Oroszhegyhez. 1880 táján kettő, a 20. század első felében további két iskola jött létre a varsági tanyavilágban. 1902-ben önálló egyházközséggé vált az oroszhegyiek ősi havasa. 1904-ben felépült varság területén Erdély első tanyai temploma. 1907. január l-jén Varság melléke, Tisztás, Vaskaliba, Bagzos, Forrásköze és Sólyomkő tanyái, több mint 1000 lakossal, Varságtisztás, majd Székelyvarság néven önálló tanyaközséggé alakultak. A 20. század második felében a templom környékén és a tisztási út mellett olyan tanyasűrűsödés jött létre, amely a külső szemlélőben falu benyomását kelti.