Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

BÁRTH JÁNOS: Erdély és a Partium település-néprajzi viszonyai

12. kép. Tanyák és egyéb telepek az Úz-völgyi Őrház patakában (Tervezte: BÁRTH János) A szétszórt varsági tanyai porták bennvalók előképeinek azok a magánbirtoklású irtáskaszálók tekinthetők, amelyeket az oroszhegyiek irtottak havasi erdeikben, és amelyeken időszakosan használt épületeket építettek. A szállásnak nevezett határbeli gazdasági telephelyeket évtizedeken, sőt évszázadokon át használták a falujukban lakó oroszhegyiek, leginkább szénacsinálás és állatteleltetés idején. A 19. század közepétől elindult a szállások állandóan lakott tanyákká alakulásának lassú folyamata, amely eltartott a 20. század közepéig. A jelzett 100 esztendőben fogytak a szállások és szaporodtak a tanyák. A 20. század végére csak egy-két oroszhegyi szállás maradt mutatóba Varság határában. A 19. század közepén már előfordult, hogy némely oroszhegyi gazdák tartósan felköltöztek 1

1. kép. "Épített terület, udvar" jelzésű helyek 1956 táján egy Csínod, Egerszék, Gyürke területét ábrázoló román nyelvű térképen (Tervezte: BÁRTH János)