Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

POZSONY FERENC: Az erdélyi magyar társadalom kutatásának eredményei

W ?» . » i "íimff -I

ÊOÊMMYmmi

iiiiiiiiTll» 4. kép. Esti beszélgetés (VASS Erika felvétele, 2006), Magyarzsákod pének megváltozása,

123 a gazdasági szerkezet átalakulása,

124 a felzárkózásra képtelen csoportok leszakadása, elszegényedése,

125 az individualizációt és a modernizációt kísérő jelenségek, neoprotestáns közösségek elterjedése, gazdasági és vallásos érdekcsoportok, kegyes mozgalmak megjelenése stb.

126 Elsősorban MAGYARI VINCZE Enikőnek köszönhető az, hogy szerteágazó nőkutatások bontakoztak ki a Babes-Bolyai Tudományegyetem európai tanulmányok karán. Ugyancsak az ő irányításával és vezetésével, rendszerint román és külföldi kutatók bevonásával valósítják meg a Kolozsvárt élő nők vizsgálatát, ugyanakkor stúdiumaik jelentős részében szervesen és eredményesen összekapcsolják az angolszász antropológia és az interetnikus kutatások legkorszerűbb módszereit.

127 A Csíkszeredában 1979-től működő Kommunikációs és Antropológiai Munkacsoport meghatározó szerepet játszott a székelyföldi társadalom rendszeres és tudományos kutatásában az 1989-es rendszerváltozást követő másfél évtizedben is. Ez az intézmény elsősorban önreflexiót kezdeményezett az erdélyi társadalomkutatásban, módszertani és értelmezési gyakorlatával pedig meghonosította az európai és az amerikai szociálantropológia legújabb eredményeit meg a fogalmi nyelvet. A KAM munkatársai az 1980-as években a Bukarestben megjelenő A Hét című folyóirat hasábjain és annak TETT című, havonta megjelent füzeteiben publikálták elsősorban eredményeiket. Több hangos vitát is gerjesztettek a folklorizmussal valamint az oral history módszer alkalmazásával kapcsolatban.

128 Elsősorban a hétköznapok vizsgálatára helyezték a hangsúlyt, ugyanakkor nagy figyelemmel elemezték a romániai magyar intézmények működését, a székelyföldi elvándorlási és elszegényedési folyamatokat, az interetnikus kapcsolatokat, a lokális és a regionális identitás működését.

129 Ujabban a kommunista korszak rítusait és ünneplési gyakorlatát, hatalmi beszédmódját és frazeológiáját, valamint elitrekrutációját is kutatják stb.

130