Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

POZSONY FERENC: Az erdélyi magyar társadalom kutatásának eredményei

rendszereinek leépülését. Az erdélyi magyar értelmiségi és politikai elit réteg diskurzusaiban újabban a szórványosodás már szorosan összekapcsolódott a csángósodás fogalmával, ami voltaképp egy olyan folyamatot jelöl, amikor saját egyházi, művelődési és oktatási intézmények, valamint belső értelmiségi réteg hiányában felgyorsul és kiteljesedik egy magyar közösség gazdasági, társadalmi, nyelvi, művelődési, egyházi és tudati betagolódása az őt körülvevő többségi csoportba.

10

" A legújabb demográfiai és szociológiai kutatások azt is feltárták, hogy miközben radikálisan megváltozott Erdély etnikai, felekezeti, kulturális térképe és szerkezete, a Székelyföld pedig fokozatosan hatalmas nyelvszigetté változott.

109 Ezek a makroszinten lezajlottt politikai, demográfiai és etnikai változások alapjaiban átrendezték a különböző erdélyi etnikai csoportok korábban működtetett kapcsolatrendszerét és viszonyát is. A falusi és a városi szórványokban, különösen a kollektivizálást kísérő migrációs gyakorlat után, felgyorsult és kiteljesedett a kulturális, nyelvi asszimiláció meg a tudati betagolódás.

110 Az egyre sűrűbbé vált találkozások, kapcsolatok, a másik közösségbe való intenzívebb átjárás révén, a másik csoportból származó specialisták szolgáltatásainak fokozódó igénybevételével, a szomszédos kultúra, szokások megismerésével még a Székelyföldön élő magyar közösségekben is jelentős a többségi román közösség gazdasági, nyelvi, kulturális, felekezeti és morális hatása."

1 A második világháború végén a városi zsidó közösségek megsemmisítése, a szászok, németek meg a svábok migrációja és elűzése alapjaiban megrengette a polgárosodás és a modernizáció osztálybázisát, a polgári középosztály hiánya pedig nagymértékben gyöngítette a polgárosodás esélyeit Erdélyben."

2 A bukaresti nacionalista hatalom mesterségesen megváltoztatta az erdélyi városok nemzetiségi, felekezeti és kulturális szerkezetét: az iparosítással egy időben pedig etnikai gáttal vette körül az erdélyi városok történeti magját, s közben erőszakos eszközökkel felszámolta a magyar többségű városrészeket is. Minden lehetséges eszközzel megakadályozta az egyetemet végzett fiatalok visszatérését és megtelepedését saját szülővárosukba."

1 Az 1980-as évektől kibontakozó élelmiszerhiány csak tovább fokozta a városi magyar lakosok, családok csendes kivándorlását. A magyar polgári réteg, középosztály felszámolása ugyanakkor azt is eredményezte, hogy a magyarság csendesen kiszorult az adminisztratív, a gazdasági meg a pénzügyi életből is."

4 A legújabb kutatások feltárták és bemutatták, hogy a romániai magyarság befelé nagyon finoman rétegzett, s ennek a belső tagolódásnak számos felekezeti, kulturális, gazdasági, társadalmi és történeti gyökere van. Mindezek a folyamatok és tényezők a romániai magyarság anyaországtól való eltávolodását, a Kárpát-medencében élő magyar közösségek lassú, de biztos szétfejlődését eredményezték."

5 Ez az egyre kiteljesedő szétfejlődési tendencia elsősorban azzal magyarázható, hogy a magyarság (például Romániában 1920 óta) már teljesen eltérő politikai, gazdasági, társadalmi, oktatási és művelődési közegben él.

1

"' A román többség szomszédságában vagy az azzal együttélő kisebbségi magyarság kultúrája számos archaikus elemet is megőrzött napjainkig. Különböző alapkutatások éppen arra mutattak rá, hogy az eltérő etnikai közegben a magyar közösségeket, családokat, fiatalokat más hatások érik, azok pedig fokozatosan, gyökeresen átrendezik nemcsak kultúrájukat, hanem életstratégiájukat meg identitásukat is. A kutatók legújabban azt is kihangsúlyozzák, hogy nemcsak a román többségű városokban, hanem a falusi szórványokban is számtalan esetben csak román pályákon, kapcsolatrendszer segítségével történik a modernizáció vagy a nemzetközi munkamigrációjelentősebb része."

7 Számtalan intézményi, politikai és személyi tényező meghatározta az Erdélyben folyó szociológiai kutatások kibontakozását. MAGYARI Nándor László nemrég megjelentetett tudománytörténeti összefoglalójában mutatott rá, hogy a magyar, román és az európai szociológia hatására Erdélyben elsősorban VENCZEL József kezdeményezésére bontakoztak ki merészebb koncepciójú, de nagyrészt torzóban maradt próbálkozások. Mivel a második világháborút követő időszakban a kommunista hatalom egyáltalán nem támogatta a tudományszak intézményesülését vagy átfogó kutatási programok finanszírozását, csak szerény hazai előzményekről és kezdeményezésekről beszélhetünk, tehát egyáltalán nem lehet nagy erdélyi magyar szociológiai hagyományokat emlegetni."

8 Az 1989-es romániai rendszerváltozás után újra Ion ALU AS professzor szervezte meg a roman és a magyar nyelvű szociológiai oktatást a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A kolozsvári szociológiai intézet legkedvelt kutatási témái a következők: interetnikus viszonyok"

9 és kapcsolatok, demográfiai kérdések,

12

" belső és külföldre irányuló migráció

121

, elnéptelenedés, a fiatal nemzedékek szocializációja,'

22 társadalmi szere-