Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

FURU ÁRPAD: A Torockó értékvédő program

16. kép. Torockó, polgári jellegű ház tornáca határoztuk meg, ám az aláfalazásos megerősítésre anyagi fedezet nem volt. Ilyenkor a tüneti kezelés, tehát a repedések zárása, és vakolása után, fél év, egy év múlva szinte ugyanott megjelennek az új repedések. Átfogó szerkezeti beavatkozásra a 15. számú ingatlan esetében került sor, itt teljes szerkezeti felújítás történt.- Egyedi megoldást igényelt a 16. számú ház megerősítése, ahol egy ív fölött elhelyezett tehermentesítő gerenda korhadása okozott omlásveszélyt.

4 A fa szerkezetű falazatok károsodását a fa anyagának pusztulása, korhadása okozza. Ilyenkor a szerkezet felépítésének megtartása mellett a károsodott anyagok cseréjével próbáltuk a problémát megoldani. Értékes szakmai tapasztalatnak bizonyult a 260-as számú ház teljes helyreállítása, illetve a 208-as ingatlan rekonstrukciója.

5 Pontszerű beavatkozásra volt szükség a 132. alsó-piacsori ház pincefödémé esetében, ahol az utcai fal és az bejárat mentén a fiókos dongaboltozat helyi - már korábban betonnal megerősített - beszakadása veszélyeztette a födémet.

6 Fun kcionális bea va tkozások A funkcionális beavatkozások legnagyobb része a jobb lakhatóság és az idegenforgalom kiszolgálására irányult. Elsősorban fürdőszobák beépítését kellett megoldani. Helyük kiválasztásánál az alapítvány igyekezett jelen lenni, és álláspontját határozottan érvényesíteni. Az elv a meglévő helyiségek felhasználása, esetleg válaszfalakkal történő elosztása volt, indokolt esetben kisebb kiegészítés építése. Volt rá példa, hogy a fürdőszobát hagyományos szerkezetű faépületben, esetleg melléképületben helyezték el, ezekben az esetekben figyeltünk arra, hogy az eredeti anyagok ne sérüljenek, a látható felületek értéke megmaradjon. Törekedtünk a régi nyílászárók megőrzésére. A szerelési munkálatok jelentős része a tulajdonos saját erőforrásaiból, saját munkával valósult meg változó minőségben és anyaghasználattal. Az idegenforgalom elsősorban hálószoba berendezését tette szükségessé, és ez általában nem járt jelentős átalakítással. Elkezdődött a pinceszintek fokozatos használatba vétele is. Sikeresnek tekinthető két felső piacsori ház utcai pincéjének étteremmé alakítása, de nyílt már ajándékbolt, üzlet, és borozó is. Említést érdemelnek azok az esetek amikor a funkcionális átalakítás az eredeti állapot visszaállítását, azaz az utólag felhúzott falak elbontását, vagy az egykori nyílászárók megnyitását eredményezte. Az alapítvány - a rugalmasság jegyében - két esetben hozzájárult egy-egy belső válaszfal elbontásához. A lakóházak funkcionális átrendeződése a turistaforgalom bővülésével tovább fog folytatódni. Átfogó vagy nagyobb lélegzetű helyreállítások Átfogó vagy nagyobb léptékű helyreállítás tíz védett ház esetében valósult meg, ezekből három az alapítvány tulajdonát képező korábban romos vagy veszélyeztetett, különös építészeti értékkel bíró épület. Két államosított ingatlan a tulajdonjog szerencsés megváltozása után került felújításra. A jogaikba visszahelyezett tulajdonosok az egyik épületet teljesen a másikat részlegesen már helyreállították. Két műemlék ház esetében az értékesítést követően az új tulajdonos jóvoltából készülhetett el átfogó beavatkozás. Ezekről az alábbiakban részletesen szólunk. Kapucsere és helyreállítás A hagyományos kapuk helyreállításának igénye már a program kezdetén felmerült. Az ismertté vált sárkánykilincses kapunak, valamint a Felső