Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

VASS ERIKA-BUZÁS MIKLÓS: Az Erdélyi épületegyüttes a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Telepítési koncepció, 2006 november)

Elképzelhetőnek tartjuk a faszénégetés bemutatását is, mely elsősorban a farkaslakiakhoz kapcsolódik. Esztena Esztenákat szinte Erdély egész területéről ismerünk, ezért ennek pontos kiválasztása a későbbiekben lesz eldöntendő, annak függvényében is, hogy mely terület marad fehér folt a nagyobb épületek kiválasztása után. Alapvetően két kis építmény helyezkedik itt el: az egyik az általában egyhelyiséges, igen szűkös lakókamra, a másik a tejfeldolgozást elősegítő kis építmény, gyakran hozzácsatolják a fejés helyszínéül szolgáló fedett helyet is. Az építmény a karám kerítésében kap helyet. Az esztenához a sajtfeldolgozást kötjük szituációként, és az ahhoz szükséges tárgyakat, munkamódszereket ismertetjük meg a látogatókkal. Esztena Gyerővásárhely határában (VASS Erika felvétele, 2006.) 57. kép. Esztena belseie Kápolnásfalu határában (BEINSCHRÓTH Mária felvétele, 2006.) Vízgépek Az Erdély épületegyüttes elképzelhetetlen patak, vízfolyás nélkül. Efölött a mozgó víz fölött tervezzük elhelyezni az 1860-ban épült nagykadácsi fedeles híd rekonstrukcióját, melyet a 2005. évi árvíz elpusztított. 58. kép. A nagykadácsi fedeles híd (VASS Erika felvétele, 2005.) Fűrészmalom Gyergyó a Marosnak a Keleti-Kárpátok és a görgényi havasok által közrefogott felső medencéje, mely egykor Csíkszékhez tartozott.

105 A telkek számának csökkentése érdekében innen nem lakóházat tervezünk, hanem fűrészmalmot. Ezt az is indokolttá teszi, hogy a gyergyóiak zöme fakitermeléssel és az erre épülő tutajkereskedéssel foglalkozott.

106 A Maroson keresztül ugyanis nemcsak Erdély, hanem még Makó és Szeged is részesült építéshez szükséges fából. Gyergyó másik jellegzetessége az volt, hogy a borszéki borvizet szekereken szállították messze földre gabonáért cserébe,

107 de sem ezt, sem a tutajozást nem tudjuk a múzeumban bemutatni. Fűrészmalmot, „gáter"-t a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban rekonstrukcióként építettek. Jelenleg még két műemléki védettségű fűrészmalom áll a környéken Eszenyőn

108 és Vaslábon, ezek alapján másolatban tervezzük elkészíteni a szentendrei múzeumi példányt. Ványoló vagy kallómalom, törő A gyapjúszövet tömörítésére szolgáló ványolók Erdélyben széles körben elterjedtek voltak, így például Udvarhelyszéken Lövétén, Bágyon,

l()g Homoródalmáson és Székely varságon,

110 illetve Kászonban,

1

" de a négyfalusi múzeum ud-