Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

VASS ERIKA-BUZÁS MIKLÓS: Az Erdélyi épületegyüttes a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Telepítési koncepció, 2006 november)

Margit foglalkozott." A homoródalmási bútorfestő család kiemelkedő tevékenységét MALONYAY Dezső is méltatta.

83 Az 1805-ben Abásfalván született BALÁZS Pál 1833-ban telepedett le Homoródalmáson. Testvére, Mózes vándorló bútorfestőként a környéket járta. Fia, Pál ( 1837-1897) az asztalosmesterséget apja műhelyében tanulta. Műhelyt nem tartott fenn, mert minden esetben a megrendelő házában dolgozott. A munkában felesége segített, aki csak segédmunkát végzett. Gyermeke nem született. A BALÁZSOK kb. 300 új házat bútoroztak be, de 1976-ban már csak 3 teljes garnitúra volt meg, illetve több helyen a garnitúra egy-egy darabja.

84 Hétfalusi csángók A hétfalusi csángók a Brassótól keletre elhelyezkedő hét falu (az egymással teljesen összeolvadt Négyfalu, Tatrang, Zajzon, Pürkerec) magyar lakosai, a „csángó" elnevezéssel a szomszédos székelyek illették őket. Őseik all. századtól határőrző szerepkörrel bírtak, míg II. Ulászló Brassó városának el nem zálogosította a falvakat. Az egykor szabadalmas jogállású hétfalusi csángók ezáltal jobbágysorba süllyedtek.

85 44. kép. Vakolatdíszes utcai oromfal 1908-ból. Négyfalu, 4. sz. (BÚZÁS Miklós felvétele, 2006.) A brassói szászok hatása az élet szinte minden területére kiterjedt: a hétfalusi csángók áttértek az evangélikus vallásra, és építészetük is szász hatást tükröz. Munkájuk tekintetében is szoros kapcsolatban álltak a szászokkal. A 19. század végéig, a vasút megjelenéséig hosszú távú szekerezéssel foglalkoztak, majd rövid távon elsősorban épületanyagfuvarozásával, melynek történetét KÓS Károly foglalta össze részletesen.

86 A kiállításban ezt az életformát szeretnénk bemutatni. Hétfalunak a 19. században fejlett deszkametsző ipara volt vízifűrészekkel, ami hozzájárult az asztalos- és ácsmesterségek kialakulásához. A hétfalusi csángók kultúrája az 1885. évi és a millenniumi kiállításban is helyet kapott,

87 illetve MALONYAY Dezső is több példát említett népi építészetükre vonatkozóan.

88 ORBÁN Balázs nagyon részletes leírást adott 19. század közepi életükről, lakberendezésükről,

89 ám mi nem ezt a világot szándékozunk bemutatni, hanem az 1910-20-as éveket, amikor elsősorban a brassói építkezésekre történő homokfuvarozás vált jelentőssé. A soros beépítésű telek utcavonalára épített lakóház folytatásaként kétszintes gazdasági épület áll. A ház-pitvar-kamra-színalj alaprajzi beosztású ház vázas szerkezetű, zsilipéit falú, utcai homlokzata vakolatdíszekkel kiképzett. A lakóépület nyeregtetős, cseréppel fedett, utcai oldalán kis csonka konttyal kialakított. A gazdasági épület második szintje vakolatlan, a lakóépülethez hasonló fedésű. A telken más építmény nincs. A hétfalusi festett bútorok kiemelkedő példái a sepsiszentgyörgyi és a négyfalusi múzeumban 46. kép. Kapu Négyfaluban, 334. sz. (VASS Erika, 2006.)