Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

VASS ERIKA-BUZÁS MIKLÓS: Az Erdélyi épületegyüttes a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Telepítési koncepció, 2006 november)

40. kép. A 2007-ben megvásárolt ház Homoródalmáson (214. sz.) (VASS Erika felvétele, 2006.) s ! •• -j t ff". II "-"Ii • ,-. - f ^ - «V 41. kép. Faragott kőkapu Abásfalván (BÚZÁS Miklós felvétele, 2006.) Homoródkarácsonyfalva, Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Recsenyéd), melyek közül kiemelkedett Homoródalmás és Abásfalva, ahonnan LÁSZLÓ Gyula régész csládja származott. A múzeumi bemutatáshoz a bútorfestői miatt elsősorban az unitárius többségű Homoródalmás lenne ideális hely, ahol 2007 nyarára tervezünk kutatótábort.

7

'' Fa- és kőházak egyaránt nagy számban találhatók a településen. A legrégebbinek tartott ház egyik gerendáján az 1645-ös évszám olvasható. Pontos adataink ugyan nincsenek, de föltételezhető, hogy a ház oromzatát később alakították át mai formájára, mert ilyen jellegű házakból több 19. századi is van a faluban, illetve Lövétén, Oklándon és Vargyason is fényképeztünk hasonlóakat. A leendő tájegységben egy 19. századi kőházat szeretnénk felépíteni kőcsűrrel, amivel egyúttal a közeli Szászfold építőmestereinek hatását lehet bemutatni. A tervezett telek a falu központjában álló, már szabályos alaprajzú telkeket kö42. kép. Kőcsűr Homoródalmáson (159. sz.) (BÚZÁS Miklós felvétele, 2007.) 43. kép. Szobabelső Homoródalmáson (221. sz.) (VASS Erika felvétele, 2007.) veti. A lakóház utcavonalra kerül, vele szemben helyezkednek el a kisebb gazdasági épületek, a telket a pajta zárja. A kiválasztandó ház háromhelyiséges: nagyház - kisház - eresz beosztású, jellegzetes vakolatarchitcktúrávaE

0 díszített. A nagyház alatt harmadrészt a földbe mélyítve pincét helyeztek el. A pince földes padlójú, födémé gerendás pallófödém. A lakószintre kőfalak közé fogott falépcső vezet. Az épület felső födémé porfödém, fedése hegyes hódfarkú cserép. A vidékre a falazott kötött kapu a jellemző, de érdemes odafigyelni az abásfalvi kőből faragott mintás kapukra is, melyek a székely kapuk felépítését követik. A bemutatás időszakát az 1890-es évekre tervezzük. A teleknek az épületegyüttesen belüli szerepe terveink szerint a bútorfestés lesz, ehhez fűződik majd a csűrben berendezett foglalkoztatóhely, ahol a látogatók kipróbálhatják a bútorfestés egyes fázisait. Az almási festett bútorokkal behatóan KARDALUS János/

1 illetve BENCZE