Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

GAZDA KLÁRA: Nemzetiségi település a moldvai magyaroknál

153. GAZDA László 2007. 154. Uo. 1 fálcsa= 14,322 m

2 155. Uo. 156. Carlo Antonio Migrini a Hitterjesztés Szent Kongregációjának a titkárához írt levelében. MCsM Okmánytár. 1989. II. 742. Az adatra GAZDA László hívta fel a figyelmemet. 157. Bakó megye földrajzi szótára 485 házát említette 487 családfővel, illetve 1563 lélekkel, akik közül 17 román, 1529 magyar, 12 izraelita és 5 örmény volt. Foglalkozásuk szerint 1000 földműves, 1 kézműves, 4 kereskedő, 8 szabadfoglalkozású 39 munkás és 31 szolgáló volt. Ezenkívül volt még 62 csendőr és 40 tartalékos.; RACOVLTÄ, Ortensia 1895. 582. 158. Többen ugyanis városra költöztek 159. HALÁSZ Péter 1994b. 160. A környékről 40-et írtak össze, melyek zöme Gâstenibcn volt. Rekecsin község monográfiája. Kézirat. Idézi GAZDA László 2005. 127. 161. HALÁSZ Péter 1994b. 162. HALÁSZ Péter 1994b. A belterületi helynevek közt csupán a Tamások és a Szarkák utcáját említi. A többi utca megnevezésére SZÁSZ Csilla magyartanár hívta fel a figyelmemet, amit ezúton köszönök. 163. JERNEY János 1851. I. 170.; DOMOKOS Pál Péter szállásadója, Petrás András kántor is emlegette, hogy ősei részesek voltak, de ő maga már szegény ember. DOMOKOS Pál 1987. 77. 164. Vö. GAZDA László 1930-ban a falu 190 lakosából 179-en voltak katolikusok és 145-ön vallották, hogy magyar anyanyelvűek.; GABOR, Iosif 1995. 165. A családnevek forrása egy TÁNCZOS Vilmos által összeállított jegyzék. 166. Ez ellentétes lévén az íratlan szokásokkal, miszerint a szülők házát a legkisebb leszármazott örökli, a testvérek közt szakadáshoz vezetett. 167. MIKECS László 1941. 83-84. 168. Cälätori, IV. 1972. 326.; HALÁSZ Péter 1997. 169. TÁNCZOS Vilmos 2002. 13. 170. IMREH István-SZESZKA ERDŐS Péter 1978. 171. „Diét bejött az első ember, Szabó, ide erdőbe, ő ot epite első lakást, házát, hol volt egy kicsid tö [tó] vizel; hol van most a Chitancének a háza, a Ghergics Péternek a kertjébe. Ot volt az első ház, a Szaboj, - honet származik a Szabotálva falu neve."; IMREH István-SZESZKA ERDŐS Péter 1978. 199. 172. IMREH István-SZESZKA ERDŐS Péter 1978. 200. 173. Uo. 174. „A zuta kis idejű múlva jöttek a törökök vai a tatárok. Hogy ők őrezkegyenek, sánták nadj rákász fjöldet inkáb napkelet feli. Sánták edj nadj sáncot, hányták a fjöldet, felfeli kiét - három mietru magoszra. Belől, erefeli vuolt edj - kiét mietru mélj gödör. Azét vuolt, 1 edj ék hol a falubelijek elbujdozzanak, ne máj fogják meg hamaráb.... Sze monygyák, ezek a kertek szokat őrzöttek meg a felüt. Mező feli vuolt két metru, a felu feli ki vuolt aszva gödör, szenki nem akart lenne, hodj szökjék be."; IMREH István-SZESZKA ERDŐS Péter 2006. IL; HALÁSZ Péter 1997. 175. 2-3 m magas földhányással és 2-3 m mély, 3-4 m széles árokkal kerítették körül: a kapukon kívül legfeljebb létrán vagy lépcsőn keresztül lehetett a határba kijutni. A mély sánc aljáról lóhátról sem lehetett kilátni. IMREI I István-SZESZKA ERDŐS Péter 2006. II.; HALÁSZ Péter 1997. 176. „Sze ión lehet tegyek fákat. Tettek mászok isz, szokan. rákász fjöld tetejire. Sze djükerek tartották a fjöldet. Sza]akác[Szálként zember nyert. Sze udj vuolt, gyet jöttél bea feluba Románváraszbul, aszt gondoltad, mész bé erdőbe. Uljan szjépen vuoltak szjálkenök, nem tetsződnek a házak."; HALÁSZ Péter 1997. 177. Egy ilyen húzódozásért valakit a bíró a lovával halálra tapostatott. IMREH István-SZESZKA ERDŐS Péter 1978. 202. 178. A szekerek, emberek és állatok közlekedéséhez hagytak, ezeket akik a kapu mellett felépített kalibában aludtak Ez megfelel az erdélyi porgolátkapuknak.; Vö. IMREH István-SZESZKA ERDŐS Péter 1978. 200. 179. IMREH István-SZESZKA ERDŐS Péter 1978. 199. 180. A károkozót kártérítésre szorították, tolvajt megszégyenítették, a gyilkost megölték.; IMREH István-SZESZKA Erdős Péter 1978. 201. 181. IMREH István-SZESZKA ERDŐS Péter 1978. 202. 182. Ezt erősíti meg Halász Péter gyűjtése is: „Akkor a mező nem a gazdaszágé vnlt, hanem az eniem vult". 1997. 183. A rokonokat és szomszédokat az eladási szándékról egy-két héttel korábban értesíteni kellett. IMREH István-SZESZKA ERDŐS Péter 1978. 202.. 184. Ha ez nem történt meg, akár gyilkosságig fajulható haragoskodás, veszekedés, verekedés is következhetett belőle. Uo. 185. Az Ugar elnevezésű helyen „tizenöt-húsz metrus darabok" vannak. HALÁSZ Péter 1997. 186. „Nekem volt ugaram, sz ién adtam neki dzsizmát. A dzsizma zugaromon mennyi termett, adtam belőle részt. Attam tíz kéve kendert, öt kéve búzát. Pityjokát attam egy koszárt. Ha nem attam ién, ment ő sz vette el a dzsizmát." Uo. 187. Uo. 188. Uo. 189. HALÁSZ Péter 1997. 190. Liviu PILAT 2002. 61. 191. A románban a lot szó francia eredetű és összefüggésben áll a lottót, sorsjegyet jelentő szóval. Ezt az összefüggést STAHL is jelzi. Valóban, osztott közös egyelő parcelláiból ki-ki sorshúzás eredményeként részesült.; STAHL, Henri H. 1965. 319. 192. Pusztinán is az első világháború után kiosztott félhcktáras parcellákat nevezik így. HALÁSZ 1987. 128. 193. Legalábbis a középkorban malomtartási joguk a