Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)
GAZDA KLÁRA: Nemzetiségi település a moldvai magyaroknál
kenézeknek volt.; ROSETTI, Radu 1907. 113. 194. BANDINUS, é.n. 494.; DOBO§, Fabian 2002. 236-244. 195. CO STÄCHE S CU, Mihai 1931. 488. 196. BOGDAN, Ion 1913. 26. 197. GABOR, Iosif 1996. 187. 198. HALÁSZ Péter 1983. 31. 199. Uo. 188. 200. „Ott több Baric nevű ember él." Uo. 201. KOS Károly 1976. 173. 202. Ebből az ónfalvi magyarok 46%-os arányára következtethetünk. 203. RACOVITÁ, Ortensia 1895. 297. 204. JERNEY János 1851. 175.; GABOR Iosif 1996. 114.; HALÁSZ Péter 2005a. I. 19. 205. „A Papfőggyit kimérték a zëmbëreknek, aszt meg kellett kapálni ingyen, asztán leszedni, behordani a pujt (kukoricát). Minden családra öt-öt rudacska jutott, a kapálást 2-3 óra alatt elvégezték."; Halász Péter 2005. VI. 206. 1947-ig, amikor Ghiurghe kitelepült Németországba. Uo. 207. A további adatok forrása HALÁSZ Péter 2005a, 2005b. 208. A szájhagyomány szerint „mikor osztották vót a fődet, a bojér esszehítta a zëmbëreket, levetette a bocskorokat, levitte őket a Szerétre a jégre, s ott áltatta őket. A zëmbërek panaszt tettek, s igasságot kaptak." 209. A Benkéknél vagy Benkekóttya elnevezésű ,jó darab hely a mezőn", száz rúd földdel és egy komponás kúttal, a Benke kúttyával, valószínű, hogy a földosztáskor került Benkéhez. A családnak egy Benkehegye nevű gyümölcsöse is volt. Feltehetőleg jobb minőségű magánbirtokokra utalnak a kutak: Laciistán Józsi kúttya, Priszekár (Farkas)2ÎO kúttya, Siposkúttya, Szabókúttya. Buláj kútja minden esetre a Buláj darabja nevű szántóbelyen volt, az Úrhelétől délre, a falu és a Szeret között, közelebb a folyóhoz. „Megvan a heje, felvan írva a neve a kútgyürüre. Szintén magánbirtokok a Biróantal gödre, Csumorka gödre, Kozsokár tója, Pálpéter erdeje,( a szélén lakó tulajdonosnak méhei is vannak), Rókapojána, Szabóvaszilinál (hegy). A magyar falurésztől keletre, a hegyoldalban Kóbor határrészen voltak a paraszti szőlősök, a Robuzbm a Pál testvéreké.; HALÁSZ Péter 2005b. 211. A falura vonatkozó adatok forrása: HALÁSZ Péter 1987. 212. A betelepülésmódra és a falu jellegére vonatkozó információim zömmel KOS Károlytól 1976, 1981. származnak. 213. COSTÄCHESCU, Michai 1931-1932. 535. 214. DOMOKOS Pál Péter 1987. 46. 215. Például Csíkszentimre: SZOPÓS András 2004. Siklód: JANITSEK Jenő-SZŐCS Lajos 2002.; Torja: HINLS Miklós 1997. 29-30.; Magyarhermány : JANITSEK Jenő 1993. Makfalva: FÜLÖP Dénes 1997. 216. SZABÓ István 1969. 17. 217. A földrajzi irodalom általánosító megállapítása, LÁZÁR, Mihai összegzése szerint. Http://frf.cncsis.ro/documente 461 A328.doc 218. Mihordeat idézi MIKLÓS Zoltán 2005. 110. 219. PETRAS INCZE János 220. STAHL, Henri H. 2002. 117.; Pétre, PONI-ra hivatkozik. 20. század eleji központja Vrancea vidéke.; Vö. MIKECS László 1989. 163. 221. LÁZÁR, Mihai i.m. 222. STAHL, Henri H. 1992. 86-87.; MIKLÓS Zoltán 2005. 111-112. 223. ROSETTI, Radu 1907. 24-64. 224. A legtöbb nagybirtok Moldvában a fanarióta időkben, a 18. század második felében jött létre.; ROSETTI, Radu 1907. 308. 225. PILAT-ot idézi MIKLÓS Zoltán 2005. 226. KÓS Károly 1976. 200. 227. (ceté de cráng) STAHL, Henri H. 1959. 152. 228. Az örökítés in vivos jellegéről STAHL, Henri H. is beszámol. 1937. 285. FÜGGELÉK Moldvai földmértékek 226 : 1 arasz = 28 cm 1 rúd (prezsina) =12 arasz - 3,36 m 1 rúd föld: 1 rúd szélességű, 16 rúd hosszúságú földterület = 1,7 ár 1 fálcse = 80 rúd = kb. 1,5 ha (1 ha = 56 rúd)
