Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

GAZDA KLÁRA: Nemzetiségi település a moldvai magyaroknál

118. 119. 120. 121. 122. 123. .24. 125. 126. 127. 128. 129. 130. Silvestri 1696-os névsorai. In: COSA, Anton 2001.161-175. 131. HALÁSZ Péterl981; 1983; 1986; 1987; 1994a; 1994b; 1997; 2005a; 2005b. 132. Mindazonáltal e feltételezés ellenőrzésre szorul, mivel az ilyen típusú utcanév keletkezésének más 133. oka is lehet, például a nevezett személlyel kap- 134. csolatos valamely rendkívüli esemény. E szem- 135. pontra CSOMORTÁNI Magdolna hívta fel a figyelmemet, amit ezúton köszönök. 136. HALÁSZ Péter 2002a. COSA, Anton 2001. 20. (Catalog de documente din Arhivele Statului Iaçi. Moldova Vol. I. Documentele moldovenesti din Arhiva Istoricä centrale a statului vol. II. (Catalog Documente Moldovenesti) II. Bue. 1959. 297-298.; Idézi GABOR, Iosif 1996. 74. 137. PETRAS INCZE János 2004. 46; Hasonlóan be- 138. szél róluk JERNEY János is: Földesurak (boér) alatt nem lévén, szabadon, önmaguk közt fölosztva bírják határukat; JERNEY János 1851. I. 185. További földesurak: Suciu, Görögök, Costinescu. A klézsére vonatkozó adatok jelentős részéért Duma Andrást illeti köszönet. Colectia de Documente de la Filiala Arhivei 139. Statului Judetului Bacáu, 1400-1864. Catalog Bucuresti 1986. doc. 929. pag. 307-308. Catalog de documente Bacáu, Vol. II. Doc. Nr. 482. pag. 121, doc. 630. Pag. 155. Uo. doc. 635. pag. 157. 140. Uo. Doc. 937. pag. 212. 141. COSA, Anton 2001. 23. (Codrescu: Uricariul 1892.) „Annyi igaz, hogy magokat nagyon régieknek tartyák. 'S a' mi igen el hangzónak teczik, az: hogy a' székely nevezetért, igen meg illetődve érzik magokat, azt nem sajátjuknak mondván, s' tartván, ellenkezőt pedig bizonyítani nem tudván. - 142. Figyelemmel megjegyezni méltó továbbá, hogy 143. az emiitett bevándorlóit székellyekkel baráttságosan élnek ugyan, őket mindenkor székelyeknek, nejeket pedig székelykéknek nevezvén, de attyafiságos szövettségre velők igen nehezen, vagy semmiképpen lépni nem akarnak. Például 144. szolgáljon az, hogy a csángó leány férjhez nem 145. megyén székely legényhez, készebb lévén annya 146. tűzhelyén maradni. (így neveztetik tulajdonképen 147. töllök a' „kemencze" földbül vert katlan előtt 148. mindenkor égő tűznek a ház földinél egy tenyér- 149. rel magassabb alapja, melly a kemencze két olda- 150. Ián el nyúlik, és az iffiak s kisdedek szállásául szolgál a lányok oda húzódnak, mikor idegen jő a házhoz, vagy az ugy nevezett kemencze' hátára.) Az is tapasztaltatott, hogy biztatók is iIlyen esetben fáradságuk jutalmát elvesztették. Éppen illy vagy még nehezebben vészen a csángó legény is 151. székely leányt feleségül, 's örömestebb meg akar- 152. ja látni szürke bajuszát mint székely felességét. E' tárgyban a' meghatározó itilet bizatik a' magyar történetek régiségeiben jártasok bölcsességére.; PETRAS INCZE János 2004. 46. GEGŐ Elek 1838.46.; JERNEY János 1851. 2628. Az adatot Duma András klézsei költőnek köszönöm. GAZDA László 2007.; COSA, Anton 2001. 130. L AHO VAR I et al. II. 1899-1902. MIKECS László 1989. 161. A szöveg eredetijét PETRÁSnál nem sikerült megtalálnom. „Szántóhej, ahol külön parcellája vót mindenkinek. Itt kaptak fődet Kuza idejében, ingyen." Mások szerint: „Az eső verekedés után attak a zembereknek, azétt monták, hogy Rezesija, hogy részesfőd."; HALÁSZ Péter 1986. 44. Tehát az ingyen kapott földet szintén részesfóldnek nevezték el. Ellenőrzendő, mennyi az alapja ennek. A Surinák kifejezést, mint az osztás révén keletkezett keskeny, hosszú földcsík megnevezését a román szakirodalom is ismeri.; Vö. STAHL, Henri H. 1959. 265.; Surinák elnevezésű szántójuk a lészpedi magyaroknak is volt, amit ők az első világháború előtt a gerléniektől vásárolták.; HALÁSZ Péter 1983. 38 Például a Fodor kaszálója hely egy a részesektől megvásárolt terület: „Fodor megvett vót egy egy surinât a Klézse patakától fel. Vót ott szántó és egy nagy legelő hel, kaszáló."; HALÁSZ Péter 1986. 33. HALÁSZ PÉTER 1986. 32. STAHL, Henri H. 1959. 262-269.; LÜKŐ Gábor a moldvai magyaroknál kétféle eketípust mutat ki: az egyszarvút, mely a Székelyföld és Havasalföld felé mutat kapcsolatokat és a kétszarvú eke több, melléktalpas, illetve debreceni típusát, melynek kapcsolatai Észak-Erdély és az Altold felé mutatnak.; LÜKŐ Gábor 2001. 119-123. STAHL, Henri H. 1958. 301-311.; 1965. 9. Ez a hely „a Csernátoknál, a Pokolpatak mellett, oldalban vót, de szép legelő vót. Itt jártak a marhák, de tavasszal birkákat is szoktak vót oda esszeszedni. ANyomásak ma már a fele csipke."; HALÁSZ Péter 1986. 33. DUMA András közlése szerint. JERNEY János 1851. I. 85. KÓS Károly 1976. 106., 215. GAZDA László 2007. JERNEY János 1851. I. 85. KÓS Károly 1981. 18. A számítást a Kriza János Néprajzi Társaság, nevezetesen POZSONY Ferenc által az 1990-es években kezdeményezett somoskai családösszeírás alapján végeztem. Rendelkezésemre bocsátásáért POZSONY Ferencnek ezúton mondok köszönetet. HALÁSZ Péter 1986. 19., 24. DOMOKOS Pál Péter említi, hogy az „Uricariul" egyik oklevele szerint Forrófalva és Nagypatak lakossága ősfoglaló szabadparasztokból (RAZESJ = részes) állt. DOMOKOS Pál é.n. 112.