Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

GAZDA KLÁRA: Nemzetiségi település a moldvai magyaroknál

igy például a 1 Berlódiak (város a' hason nevü ke­rületben) a' mostis élő Tatrossi öreg Plebánusnak több évek előtt beszéllették, hogy az ő elejék mind magyarok voltak, magyar neveiketis dicse­kedve emlegették, meg mutatták továbbá neki a' Magyar temető helyetis, hová mainapigis a' gö­rög hitűek nem temetkeznek, több illyenekrül van emlékezet, de mind a' történetekben jártasok itiletére 's igazolására várakoznak."; PETRÁS INCZE János 2004. 49. 77. Főleg a magyar szomszédságú moldvai és havas­alföldi területeken gyakoriak. M1KECS László a térképét Pétre, PONI kutatásait felhasználva ké­szítette.; MIKECS László 1989. 163. 78. Petrás INCZE János 2004. 49.; MIKECS László uo. 160. 79. MIKECS László uo. 162. 80. Például a Iasi megyei Jozepestiek birtoklevelüket Nagy Istvántól kapták, a kalagoriak Albotest-i jó­szágukat a hagyomány szerint Szent Lászlótól.; PETRÁS INCZE János 2004. 46. 81. ROSETTI, Radu 1936.111 82 Hajdan több határokat birtak mind szabadok 's Nemesi jogokkal birok, mirül bizonyít a' hagyo­mány, s' még az itteni moldován lakósok is erő­sítnek"; PETRÁS INCZE János 2004. 45. 83. ROSETTI, Radu 1907. 168. kk.; STAHL, Henri H. 2003. 115. 84. STAHL, Henri H. 2003. 11. 85. STAHL Henri H. úgy gondolja, hogy a parcellá­záskor felszámolt „zárványok" {ínchisorí) éppen a megelőző állapot emlékei. 2003. 93-118. 86. STAHL, Henri H. 2003. 72-94. 87. Például Cârligi falu 1603-ban 36 zserébre van osztva, tehát egy zseréb megfelel egy fél falu 18­ad részének.; ROSETTI, Radu 1907. 89. 88. Uo. 92-95. 89. STAHL, Henri H. 2003. 97, 103. 90. Uo. 91. STAHL, Henri H. 2003. 94-95. 92. STAHL, Henri H.2003. 72-104. 93. STAHL Henri H.2003. 97-98. 94. PETRÁS INCZE 2004. 46. 95. TUFESCU, Viktor a moldvai falvak jelentős ré­szét ilyen eredetűnek tartja. TUFESCU, Viktor 1934.; STAHL, Henri H. 1958. 199. 96. IMREH István-ERDŐS SZESZKA Péter 2006.; STAHL Henri H. ezt latin szóval protimisis jog­nak nevezi. 97. Például a kalagoriak Albotesti nevű határát, a „Marginéniek - már szántó földeiket a' szomszé­dok birják, kíktül saját magokét rúd számra vásá­rolják meg minden évben.; PETRÁS INCZE Já­nos 2004.^46. 98. STAHL, Henri H. 2003. 99. A Solca és Váratec kolostor, illetve a helyi ekklézsia kezére. „Birták bizonyos Fejedelem mais meg lévő levele' tartalmával Kaluger falut is határával mintegy 4 százan, mellyet 3 évekkel ez előtt az oklevél ellenére is a' szomszéd boérnak ítélt Uralkodó Herczeg által a' moldovai törvény; minek következésében igen sokan kiköltöztek há­zaikból el hagyván ösi lakhelyüket; pusztájában maradtak az általmenők' nem kiss meg illetődésé­re a' leg szebb gyümölcsösök, 's az e' falu mellett bizonnyal nem kis emberi szorgalom által alakí­tott Diófa erdő, melly fák között almát, körtvétis a' legjobb izüt termő igen szép fák mostis találtat­nak, valóban sajnálható pusztulásra jutott."; PET­RÁS INCZE János 2004. 46.; A „Marginéniek ­már szántó földeiket a' szomszédok bírják, kiktül saját magokét rúd számra vásárolják meg minden évben." Uo. 100. PETRÁS INCZE János 2004. 46. 101. Uő. 51 102. Uő. 103. STAHL, Henri H. 2003. 127-128. 104. Uo. 128. 105. BANDINUS, 2004. 36. 106. ICHIM, Dorinel 1987. 16-17. 107. ROSETTI, Radu 1907. 320. 108. TUFESCU, Viktor 1934. 16-17. 109. STAHL, Henri H. 1965. 338. 110. Repertoriul comunelor catolice din Moldova. A Nagy földrajzi szótár állítása szerint a falu 18-19. századi moldvai áttelepülés, míg ők török hábo­rúk idejéről, vagy még régebbről, Szent László korából eredeztetik falujukat.; L AHO VARI, G. I.-RÄTIANU, C.I.-TOCILESCU 1898-1902. 690. 111. RACOVITÁ, Ortensia 1895. 383.; Lábnik a 19. század közepén Negrut bojárnak és özvegyének a birtoka volt JERNEY János 1851. 1. 221. A század végén a község legnagyobb birtokosai Coton G. Lecca (433 ha) és Profira Strat (104 ha) voltak.; Uő. 384. Nevükben is őrzik e településmód emlé­két Szlobozia Petresti és Szlobozia Mielului nevű, már csak románul beszélő katolikus falvak. Uo. 112. STAHL, Henri H. 2003. 113. STAHL, Henri H. 2003. 122-136. 114. PETRÁS INCZE János 2004. 81-82. 115. A vásártartó jogot a birtokos kijárására a fejede­lem adta, fejedelmi adomány levéllel pecsételve meg. Ezek a vásárhelyek rendszerint az út mellett helyezkedtek el és nagyszámú zsidóság telepedett oda, kereskedők és kézművesek. A katolikus la­kosság elterjedési területén csaknem 50 vásároshely található.; Vö. GAZDA László 2007. 116. KÓS Károly 1981. 117. Például a Codex BANDINUS 1646-os névsorai In: DOMOKOS Pál Péter é.n. 488-496.; valamint utóbbi sajátgyűjtésű 20. századi névsorai.; Uo. 130-131. (Onesti) 143. (Borzest), 145-152. (Bogdánfalva), 156-157. (Trunk), 182. (Máriafalva), 188-190. (Felsőrekecsin, Berendfalva, Kápota), 192-193. (Marginén), 197­198. (Lészped), 201. (Traján), 202-203. (Pusztina), 205-206. (Diószín), 208-210. (Ma­gyarfalu), 212. (Lábnik), 215-217. (Ploszkucén), 218-219 (Vizánta). Továbbá: BERNARDINO,

Next

/
Thumbnails
Contents