Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)
GAZDA KLÁRA: Nemzetiségi település a moldvai magyaroknál
igy például a 1 Berlódiak (város a' hason nevü kerületben) a' mostis élő Tatrossi öreg Plebánusnak több évek előtt beszéllették, hogy az ő elejék mind magyarok voltak, magyar neveiketis dicsekedve emlegették, meg mutatták továbbá neki a' Magyar temető helyetis, hová mainapigis a' görög hitűek nem temetkeznek, több illyenekrül van emlékezet, de mind a' történetekben jártasok itiletére 's igazolására várakoznak."; PETRÁS INCZE János 2004. 49. 77. Főleg a magyar szomszédságú moldvai és havasalföldi területeken gyakoriak. M1KECS László a térképét Pétre, PONI kutatásait felhasználva készítette.; MIKECS László 1989. 163. 78. Petrás INCZE János 2004. 49.; MIKECS László uo. 160. 79. MIKECS László uo. 162. 80. Például a Iasi megyei Jozepestiek birtoklevelüket Nagy Istvántól kapták, a kalagoriak Albotest-i jószágukat a hagyomány szerint Szent Lászlótól.; PETRÁS INCZE János 2004. 46. 81. ROSETTI, Radu 1936.111 82 Hajdan több határokat birtak mind szabadok 's Nemesi jogokkal birok, mirül bizonyít a' hagyomány, s' még az itteni moldován lakósok is erősítnek"; PETRÁS INCZE János 2004. 45. 83. ROSETTI, Radu 1907. 168. kk.; STAHL, Henri H. 2003. 115. 84. STAHL, Henri H. 2003. 11. 85. STAHL Henri H. úgy gondolja, hogy a parcellázáskor felszámolt „zárványok" {ínchisorí) éppen a megelőző állapot emlékei. 2003. 93-118. 86. STAHL, Henri H. 2003. 72-94. 87. Például Cârligi falu 1603-ban 36 zserébre van osztva, tehát egy zseréb megfelel egy fél falu 18ad részének.; ROSETTI, Radu 1907. 89. 88. Uo. 92-95. 89. STAHL, Henri H. 2003. 97, 103. 90. Uo. 91. STAHL, Henri H. 2003. 94-95. 92. STAHL, Henri H.2003. 72-104. 93. STAHL Henri H.2003. 97-98. 94. PETRÁS INCZE 2004. 46. 95. TUFESCU, Viktor a moldvai falvak jelentős részét ilyen eredetűnek tartja. TUFESCU, Viktor 1934.; STAHL, Henri H. 1958. 199. 96. IMREH István-ERDŐS SZESZKA Péter 2006.; STAHL Henri H. ezt latin szóval protimisis jognak nevezi. 97. Például a kalagoriak Albotesti nevű határát, a „Marginéniek - már szántó földeiket a' szomszédok birják, kíktül saját magokét rúd számra vásárolják meg minden évben.; PETRÁS INCZE János 2004.^46. 98. STAHL, Henri H. 2003. 99. A Solca és Váratec kolostor, illetve a helyi ekklézsia kezére. „Birták bizonyos Fejedelem mais meg lévő levele' tartalmával Kaluger falut is határával mintegy 4 százan, mellyet 3 évekkel ez előtt az oklevél ellenére is a' szomszéd boérnak ítélt Uralkodó Herczeg által a' moldovai törvény; minek következésében igen sokan kiköltöztek házaikból el hagyván ösi lakhelyüket; pusztájában maradtak az általmenők' nem kiss meg illetődésére a' leg szebb gyümölcsösök, 's az e' falu mellett bizonnyal nem kis emberi szorgalom által alakított Diófa erdő, melly fák között almát, körtvétis a' legjobb izüt termő igen szép fák mostis találtatnak, valóban sajnálható pusztulásra jutott."; PETRÁS INCZE János 2004. 46.; A „Marginéniek már szántó földeiket a' szomszédok bírják, kiktül saját magokét rúd számra vásárolják meg minden évben." Uo. 100. PETRÁS INCZE János 2004. 46. 101. Uő. 51 102. Uő. 103. STAHL, Henri H. 2003. 127-128. 104. Uo. 128. 105. BANDINUS, 2004. 36. 106. ICHIM, Dorinel 1987. 16-17. 107. ROSETTI, Radu 1907. 320. 108. TUFESCU, Viktor 1934. 16-17. 109. STAHL, Henri H. 1965. 338. 110. Repertoriul comunelor catolice din Moldova. A Nagy földrajzi szótár állítása szerint a falu 18-19. századi moldvai áttelepülés, míg ők török háborúk idejéről, vagy még régebbről, Szent László korából eredeztetik falujukat.; L AHO VARI, G. I.-RÄTIANU, C.I.-TOCILESCU 1898-1902. 690. 111. RACOVITÁ, Ortensia 1895. 383.; Lábnik a 19. század közepén Negrut bojárnak és özvegyének a birtoka volt JERNEY János 1851. 1. 221. A század végén a község legnagyobb birtokosai Coton G. Lecca (433 ha) és Profira Strat (104 ha) voltak.; Uő. 384. Nevükben is őrzik e településmód emlékét Szlobozia Petresti és Szlobozia Mielului nevű, már csak románul beszélő katolikus falvak. Uo. 112. STAHL, Henri H. 2003. 113. STAHL, Henri H. 2003. 122-136. 114. PETRÁS INCZE János 2004. 81-82. 115. A vásártartó jogot a birtokos kijárására a fejedelem adta, fejedelmi adomány levéllel pecsételve meg. Ezek a vásárhelyek rendszerint az út mellett helyezkedtek el és nagyszámú zsidóság telepedett oda, kereskedők és kézművesek. A katolikus lakosság elterjedési területén csaknem 50 vásároshely található.; Vö. GAZDA László 2007. 116. KÓS Károly 1981. 117. Például a Codex BANDINUS 1646-os névsorai In: DOMOKOS Pál Péter é.n. 488-496.; valamint utóbbi sajátgyűjtésű 20. századi névsorai.; Uo. 130-131. (Onesti) 143. (Borzest), 145-152. (Bogdánfalva), 156-157. (Trunk), 182. (Máriafalva), 188-190. (Felsőrekecsin, Berendfalva, Kápota), 192-193. (Marginén), 197198. (Lészped), 201. (Traján), 202-203. (Pusztina), 205-206. (Diószín), 208-210. (Magyarfalu), 212. (Lábnik), 215-217. (Ploszkucén), 218-219 (Vizánta). Továbbá: BERNARDINO,