Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

GAZDA KLÁRA: Nemzetiségi település a moldvai magyaroknál

30. KÓS Károly 1976. 73. Ződ, Jánó, Ádám, Kompót Feri, András Júzi (Józsi), Szentes, Bálint, Simon Péter, Simon István, Gál, Bartos, Kerekes, Júzi , Sánta Júzi, Komán Péter, Farkas, és Fazekas ulicája 31. KÓS Károly 1981. 18. 32. KÓS Károly-SZENTIMREI-NAGY 1981. 18. 33. KÓS Károly Bogdánfalvát leszámítva, csak általánosságbanjelezte a meglétét, ami nem elég annak mélyebb megértéséhez. 34. STAHL, Henri H. 1959. 152-178. 35. A történeti forrásokat (Iasi-i, Bacáui, állami és egyházi levéltárak, a szentszék vonatkozó iratanyagát) csak részben tárták fel, és a feltárt anyag rendszeres áttekintése, összefoglaló feldolgozása is várat magára. 36. Vö. LÜKŐ Gábor 2001. 41-45. 37. Magyar eredetű, elrománosodott katolikus faluban is érdemes lenne bővíteni a mintavételt. Ilyenek találhatók például lasi, Suceava és Neamt megyében. A már elrománosodott Nemt, lasi és Suceava megyei, akárcsak a nyelvét még valamelyest őrző északi csángó csoportok valamennyien igen régiek Moldvában. 38. LÜKŐ Gábor rajzát közli HARANGOZÓ Imre 2001. 299. 39. Mindkettő: KÓS Károly 1976. 172-173.; 1981. 18. 40. PETRAS, INCZE János in: DOMOKOS Pál Péter 1979. 1329. 41. GAZDA József é.n. 10. 42. GAZDA László 2007. 43. GAZDA József é.n. 11. Ez a fejedelem 14001430 közt uralkodott. 44. Vö. GAZDA Klára 2004. 251. 45. Ha a falu nem is ekkor alapult, ekkor már biztosan létezett. 46. Az alábbiakban megadott forrásokat GAZDA László 2007-ből keltező kéziratából merítettem. 47. DOMOKOS Pál Péter 1987. 77. 48. COSTÁCHESCU, Mihai 1931. I. 27. 49. Uo. 38. 50. Uo. 488. 51. TIMON, Sámuel 1754. 4., 21. 52. BOGDAN, Ion 1913. I. 247. Temetője fatemplomát Bálint Márton mester építette 1435-ben.; Vö. Gazda László 2007. 53. COSTÁCHESCU, Mihai 1932. II. 355. 54. HALÁSZ Péter 1997. 4. 55. OBREJA, Al 1979. 145. 56. COSA, Anton 2001. 20. (Catalog de documente din Arhivele Statului lasi. Moldova Vol. I. 57. ROSETTI, Radu 1889. De lehet, hogy az első telepesei románok voltak, s a magyarság csak a madéfalvi veszedelmet követően telepedett be. Idézi HALÁSZ Péter 1983. 3. 58. KÓS Károly 1981. 18. 59. „A 18-19 században olyan életerős és szapora volt ez a Románvásár körüli magyar tömb, hogy egyre-másra bocsátotta ki rajait. Előbb a közvetlen környezetben jelentek meg üj falvaik, majd Moldvaszerte újabb és újabb telepeket hoztak létre Ploszkucéntől az észak moldvai Sáveni-ig. A bojárok, ha megbízható jó munkaerőre volt szükségük, ezekből a falvakból toboroztak béreseket földjeik megdolgozására, kedvezményekkel csalogatva őket." GAZDA László 2007. (Raducaneni-nél). 60. Első említése 1442-ből. COSTÁCHESCU, Mihai 1931. II. 96. 61. Ezt az összefüggést TUFESCU, Victor 1934. majd a nyomán STAHL, Henri H. is kifejti: 1958. 199. 62. Homocea község monográfiájából idézi GAZDA László 2005. 62. 63. Például Csík (falurész), Csíki erdő, Csíki gödör, Csíki patak (kenderáztató), Csíki szőlő, Csíki Szuhát, Gyergyó (falurész), Gyergyó áriája (gabonacséplő hely) Gyergyói hegy, Gyergyói ódal, Gyergyói patak, Gyergy'ói rész, Gyergyói szuhát (legelő). Halász Péteri 994. 64. Hasonló módon jött létre, és hasonló szerkezetű a Pusztina népfölöslegéből alapított Garoafele. 65. KÓS Károly 1976. 173. 66. GAZDA László szíves közlése 67. PELRÁS INCZE János 2004. 46. A 19. században elperelték szabad birtokait Prunk bojár jószágává váltak. Vö. JERNEY János 1851. 183-184. Idézi GAZDA László. 68. JERNEY János 1851. I. 202.; Idézi GAZDA László 2005. 107., 2007. 69. JERNEY János 1851.1. 164. 70. Lásd a 46. jegyzetet. 71. Régi birtoklcvelekben az adományozó szabadparasztok (részesek) nevei mind magyar hangzatúak. JERNEY János 1851. I. 164. 72. JERNEY János részben Székára birtokának, részben szabadparaszti (rázes/részes) falunak írja le amely Pusztina félegyháza volt, attól 3 óra távolságra. Uo. Idézi GAZDA László 2007. 73. A részes birtokokat Nagy István (Stefan eel Mare) vajda adományának tulajdonítják. RACOVITA, Ortensia 1895. 486. A 19. században már elrománosodott faluban némelyek számon tartották magyar származásukat. JERNEY János családneveiket szintén magyar eredetűnek találta. 1851. I. 174. 74. RACOVITA, Ortensia 1895. 463. 75. Bogdánfalva fiókegyháza. A Condica Liudilor (Bujdosók naplója) 1808-ban Dealul Nou Rázesi néven említi, ami szabadparaszti voltukra utal. A falunak ortodox és katolikus lakói is vannak. RACOVITA, Ortensia 1895. 257. 76. Az ortodox részes falvak egy részében a 19. században a magyar eredet emléke is élt. Erről PETRAS INCZE János így ír: a' többi Moldován „Rezcsek"bül is, ha nem mindnyájan is, sokan mégis magyar eredetűek, 's csupán a hitbeli változás 's főkép a' nyelv' felejtése oláhosithatta el, a' mit több helyen magokis örömest mesélnek,