Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

GAZDA KLÁRA: Nemzetiségi település a moldvai magyaroknál

JEGYZETEK 1. BARTH János 1997. 57-59.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 2000. 147-152. 2. GYÖRFFY ISTVÁN szerint az irtásokon megtelepedő juhpásztor románság inkább a magányos tanyatípust kedvelte, melyeket II. József karhatalmikig húzatott össze. A szétszóródási tendencia náluk ennek ellenére, a későbbiekben is jellemző. Ugyanakkor VUIA szerint a földművelők az öszszevont településeken élnek. GYÖRFFY István 1942. 402.; VUIA, ROMULUS 1975. 3. A nemzetség a honfoglalás korában még gazdasági- társadalmi szervezeti forma, melynek korai felbomlásával e megnevezést egyre inkább az apaági rokonokra alkalmazzák. A terminust a történettudomány 'a történeti múltban szereplő jeles és nagyszámú rokonsággal rendelkező családok' értelemben használja. Lásd MNL nemzetség címszó. 4. Szabadkán a bunyevácok családonként tömörülve délfelé az elszórt halmokat népesítették be, a szerbek pedig észak felé a homokot foglalták el. Most egész házcsoportok, egész utcák egy család birtokában vannak (így a Dúlicok, Sztanticsok, Gabricsok, mert az eredetileg házközösségben élő nép által elfoglalt nagyobb terjedelmű telkek s halmok idővel a patriarchális életmód lazulásával s megszűntével a kötelékből kivált családtagok között oszlottak meg. Hasonlóképen történt a foglalás és később az elosztás kint a pusztákon is.) IVÁNYI István 1886-1892. II. 630.; Egyes verseczi mahalák (városnegyedek) hasonló szerveződésre utalnak a szerb családokról kapott neveik, például Thomicseva-mála, Detyánszkijeva mála, Radakova mála.; Vö. MILLEKER, Bódog 1886. 62. 5. Magyar Nagylexikon XVIII. kötet. 2004. Versec címszó. 6. 1699-1750 közt a tiszai határőrvidék része, Mária Terézia 1743-ban kamarai mezővárossá, 1779ben szabad királyi várossá nyilvánította. A határőrvidéket a 18. század második felében számolják fel. Magyar Nagylexikon XVI. Kötet. 2003. Szabadka címszó. 7. Ezeket 13 adminisztratív községbe vontak össze. Costeçti nevű helységben 70 év alatt (1874-1944 közt ) 10-ről 124-re gyarapodott a gazdaságok száma. Ez idő alatt a község népessége 67%-al nőtt.; Vö. APOLZAN, Lucia 1944. 9-13. 8. Az irtások és földfoglalások fő időszaka itt a 1718 század, 1783-ig rá az uradalom helyett az engedélyt a faluközösség adta, bőséggel, hisz a munkaerőre is szükség volt, és földszűkéről nem volt szó.; BARABÁS Jenő 1960. 225-226. 9. APOLZAN, Lucia im., i.h. 10. GYÖRFFY István 1942. 397-405. 11. GYÖRFFY ISTVÁN második példája, Belényesforró esetére nem találtam magyarázatot. GYÖRFFY ISTVÁN 1942. 405. Magyar Nagylexikon, III. kötet. Biharkristyór címszó 12. CONEA Ion 1937. 64. 13. A mos szó jelentése a román nyelvben: 'ős', 'öreg'. A razes szó a magyar részes szóból ered. Mindkettő az őstől eredő örökséggel kapcsolatos. A kusza halmazfalvak további elterjedési területe az Erdélyi Mezőség, a Keleti Kárpátok nyugati pereme, Bukovina, a Szeret és Dnyeszter közti térség.; CONEA, Ion 1937. 64. 14. A család újabb szaporodásával újabb lakásegységek ragadtak a meglevő házsorhoz, illetve ezekhez is épültek további épületek ( pajta, kamra, istálló stb.) a telek szélén. így alakult ki a tekintélyes hosszúságú épületsor. Kemencén, a főút nyugati oldalán az egykori jobbágyfundusokon sorakozó szalagtelkeken a századforduló idején tíz-tizenkét család is élt „egy folyásban". Ezt a nagycsaládi szervezetnek megfelelő portát éppen az épületsor hossza miatt nevezik folyásnak, hosszúfolyásnak.; NÓVÁK László 1977. 280-281., idézi BÁRTH János 1997. 58. 15. MESTERHÁZI 1980. 46., 77-78., 85., 16. Vö.http://ajkhok.elte. hu/jegyzettar/jegyzetek/ Magyar%20%ElllamE9s%20jogt%F6rt%E9net/Majtl .doc és http://utassy-csalad.extra.hu 17. SZÁDECZKY Kardos Lajos 1993. 53.; Idézi BÁNKINÉ Molnár Erzsébet 2005.; A 13. században a székelyeket királyi várbirtokokra telepítették. Uo. 18. KÓS Károly 1981. 21. 19. A székely jogszokásokat 1555. április 24-én Marosvásárhelyen az erdélyi országgyűlés kodifikálta. Az ekkor törvényerőre emelt 88 pontos jogi szabályozás egészen 1848-ig autonómiájuk vezérfonala maradt.; BÁNKINÉ Molnár Erzsébet 2005. 20. Például adókivetés, határhasználat - (nyomáskényszer), - rendfenntartás, igazságszolgáltatás. Balogh 21. SZÁDECZKY KARDOS Lajos: i.m. 27. old. 22. KÓS Károly 1972. 23. KÓS Károly 1981. 21. 24. CIUBOTARU, Ion H. 1998. 21. 25. LÜKŐ Gábor 2001. 15. 26. Ezt az okleveles adatok is megerősítik és Nicolae IORGA 1972. 229. is elismeri, már a 13. század elején leereszkedtek a kunok katolikus püspökségének a területére, s elértek ezen az úton egészen a Szeret folyó vizéig." Idézi GAZDA László 2005. 211. 27. KÓS Károly 1976. 170. 28. KÓS Károly 1976. 174. 29. KÓS Károly 1981. 18.