Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

GAZDA KLÁRA: Nemzetiségi település a moldvai magyaroknál

6. kép. A Szilágyi nemzetség életjei Csíkfalván III. D. További nyomozások a témában Az alábbiakban terepgyűjtések nélkül, avagy hézagos helyszíni szemle után, írott források, valamint hely- és személynevek alapján próbálok nemzetségi település és földközösség után nyomozni. III. Dl. Szabófalva Az északi csángó vidéken nem sikerült gyűjtenem, de, mivel a magyarság súlypontja régen ebben az övezetében volt, a Szamos kapuján kiáramlott magyarság fő ágát képezve,

166 átnéztem a Szabófal vára vonatkozó forrásokat. A falunév 13-14. századi névadási gyakorlatra utal: azt tartják, az alapító őst Szabónak hívták. Első írásos említése 1453-ból való. 1606 előtt a Bartelomeo Brutti birtoka, aztán a secui görögkeleti kolostoré. 1670-ben az egyik legnépesebb katolikus település.

167 Lakói északi csángó nyelvjárást beszélnek, vagy elrománosodtak. Ma kb. 1/3-uk tud magyarul.

168 Nemzetségi házcsoportjairól, közösségi önigazgatásáról és földhasználatról IMREH István-SZESZKA Erdős Péter népi jogszokásokról írott dolgozatában olvashatunk.

169 A hagyomány számon tartja a falu irtás jellegét és a falualapító ős nevét.

170 „A falu cot-oknak nevezett szegekre és a központtól 4-10 km távolságban fekvő cätundkra, tanyabokrokra oszlott.

171 Az emlékezet ezeknek az önvédelmi funkcióját hangsúlyozza: „Mindenik szeg és tanya nagyon egységes volt, úgyhogy ha más szeg vagy tanya támadta őket, harcra keltek a barátok, szomszédok és rokonok védelmében"

172 E részek tehát legalább részben rokonsági csoportokból szerveződtek. A falu bel- és külterületét önvédelmi célból

173

, valamint gazdasági megfontolásból, az állatok vetéstől való távoltartása céljából, tszernakertnek, földkertnek, rekesznek nevezett erődítmény választotta el

174 A 'felaprított föld'jelentésű tszerna szó arra utal, hogy szántók helyezkedtek el a határkert közelében. A fóldkertet családonként 10-10 m-es szakaszokra osztva tartották karban.

173 A közmunkától elzárkózni nem volt tanácsos.

176 Minden, a faluból kivezető út nyakánál kapu védte a határt, melyet zsitárok őriztek.

177 Az őrzőkapuk éjjelre való bezárásával kizárták a tolvaj last. Közösségi rendtartás szabályozta a gazdák munkarendjét, védte azok javait. A zsitárokat (kapuőröket), határpásztorokat, csobánokat, tehénpásztorokat a falugyűlés választotta, és ez döntött a javadalmazásukról is.

178 A vitás ügyeket a faluszéke oldotta meg.

179 Ezt a faluközösség választott tisztségviselői - bíró, csendőrőrs parancsnok, birtokosok - és az öregek tanácsa, vezették. A faluközösség tulajdonában a községi marhalegelőn, a községi magállatokon kívül közföldek, nem művelt, meghódított helyek is voltak, melyeket szétosztottak „...a szokásoknak megfelelően, ... sorshúzással egyenlő jogokkal, csak a vezetőnek volt nagyobb járandósága."

180 Létezett adható-vehető saját járandóság, örökjog(on birtokolt föld),

181 a rokonság és szomszédság elővásárlási jogával.

182 Ha több részese volt az eladni szándékozott helynek, minden örökösnek a beleegyezését el kellett nyerni.

183 Mivel Szabófalva jobbágyfalu volt, az ugarak - ,darab földek"

84 - után a birtokosnak dézsmát fizettek.

185 Emellett robotoltak a bojár földjén: aki ezt megtagadta, erőszakkal is kivitték és korbáccsal és más kínzóeszközökkel meg is verték.

186 Az öszszetartozó családok (atyafiság, rokonság) segítették egymást a házépítésben, a tavaszi szántásban, kapálásban, ősszel a kapás növények betakarításában ... Tűz esetén mindenki segítségére sietett a károsultnak.

187 E hagyományok tehát nemzetségi házcsoportokról, osztásos földközösségről, örökbirtokokról, leszármazáson alapuló földjárandóságról, részről, nemzetségen belüli vásárlási előjogokról és jobbágyi kötelezettségekről egyaránt beszélnek. De nem világos, hogy ugyanazon családok párhuzamosan bírtak-e örökbirtokot, miközben dézsmát is fizettek, vagy családonként különbözött a státuszuk, vagy netalán időbeli eltolódásról van szó. Hiszen a job-