Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)
GAZDA KLÁRA: Nemzetiségi település a moldvai magyaroknál
Klézse tehát eredetileg régi részes falu, eladható örökbirtokokkal, a rokonok elővásárlási jogával. A falu a történelem során részben eljobbágyosodott. Lakói sorát a 19. században székelyföldi betelepülők bővítették, így nyelvjárása déli csángóról székelyes csángóra vált. A falu belterületén felismerhetők a nemzetségi szakaszok, a külterületen kiparcellázott részesföldek voltak a surinák. Határában keletkező korai kirajzásai Somoska és Pokolpatak. III. C2. Nagypatak Nagypatak igen régi gyökerekkel rendelkezik, amit a temetője mellé 1430-ban épített fatemploma is tanúsít. Ez volt valaha Forrófalva centrumterülete. Az ősfalu a 1718. században szakadt kétfelé: Nagypatak a völgy irányába, Forrófalva a dombra telepedett fel. Egykor részesfalu volt, 151 de földek két birtokos kezére jutottak, akiktől §tefan Tomsa fejedelem már 1615-ben megvásárolta és odaadományozta a solcai kolostornak. 152 Az 1864 évi földtörvény rendelkezése értelmében kiosztottak 321 falusinak 760 fálcsa 153 (falka) és 29,5 prazsina földet.(kb. 1000 ha.) 154 Nagypatakon viszonylag sok fedeles kapu látható. A legnagyobb földterülete, 6 ha-ja Farkas Mártonnak van. A Farkas családot 1696-ban keltezett katolikus családokra vonatkozó névjegyzékében is megtaláljuk. 155 Lakói a 19. század végén magyarok, földművesek. 156 Kutatásom a falu temető felőli szélének egyetlen utcájára terjedt ki, ahol egymás mellett két nemzetségi házcsoport található, a Kósáké és a Rókáké. A vizsgált Kósák a falu másik szélén elhelyezkedő katunból, SL Kósák gödréből származnak, ahol több hasonló nevű család is él. Egy kilenc gyermekét elveszítő rokonuk, Barbóc Mihály jóvoltából áttelepültek a falu régi részére, mintegy 2 ha-nyi helyre a temető közelébe. Barbóc Mihály elinfiálta (örökbe vette) az 1912-ben született, vele nemzetes Kósa Andrást. Odaadta neki írva (törvényesen) a helyet, Barhócz Mihály részét, melyet ettől fogva Kósarésznek nevezek. Amikor András 20 éves volt, Tátival (Barbócz Mihállyal) házat épített magának. A kapott házhelyet András T alakban három részre osztotta, a maga és két lánytestvére részére. „Akkor odaki volt az ulica, kinnebb. S aztán kellett csánjanak, hol járjanak." A közlekedést zsákutca létrehozásával biztosította. Az öregek közül már csak az egyik leánytestvér él. A régi házakba a második nemzedék valamelyik tagja került, kivéve a Kósa Andráséba, amelybe a jelenleg városon apácáskodó Teréz fog beköltözni. Mivel az első nemzedék gyermekei közül egy meghalt, egy Brassóba költözött, több lány pedig, ahogy az szokás, a férje házába költözött, csupáncsak két új házat kellett építeniük, egyet Jánosnak, egyet pedig Juliskának, viszont a tágas telekhelyből valamennyi családtagnak juttattak egy-egy kisebb kertnek való darabot. így jelenleg 6 goszpodár háza ül a megosztott életen, miközben felmerült az unokák nemzedékéről való gondoskodás kötelezettsége is. Ezért épül jelenleg az ős, Kósa András háza mellett János fiának, Félixnek új lakóhely, és gondolkodnak azon, hogy a másik fiú, Anton problémáját is megoldják. (3. kép). Mindez a nemzetségi házcsoport szerveződésének jelenkori, aktív formáját mutatja, és azt is, hogy a birtok részekre osztása az örökbevétel esetén, testvérek közt is szokásos. Az András telkén ott található a régi állás (csűr), a Juliskáén egy kukoricagóré. Az utca első felében lakó Róka nemzetség a meglehetősen kiterjedt Rókarészre telepedett. Róka Balog Györgynek 15 gyermeke született, de csak nyolc maradt életben. O a telket otthonmaradó gyermekei közt" egyenlően, 5 rudanként (ez 1 ha-nak felel meg) osztotta fel, s rá kinek-kinek házasulása előtt házat is épített. A városra beköltözők lakásgondjaiban a szülők kevésbé osztoznak, de többszöri ideiglenes hazaköltözésük esetén segítik őket. Ezért. Róka Márton a házához 3 helyiséget toldott, amit Bacáuban élő lánya családjában két ízben is huzamosabb ideig használt (4. kép). A rokonság szomszédban, de még az egy fedél alatt lakása sem jelent közös gazdálkodást, azt nem tartják egészséges megoldásnak. Róka Mártonné gazdálkodásának alapja a kukorica- és bortermelés. E termények tárolására mindössze egy fennálló falu alapozás nélküli hámbárfélét, valamint a háza alatti becsnek nevezett pincét használ. Tyúkjait és disznóit kotecben tartja. Nagypatak már a 17. században eljobbágyosodó déli csángó részesfalu, melyben a nemzetségi település máig produktív településforma.
