Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

GAZDA KLÁRA: Nemzetiségi település a moldvai magyaroknál

STAHL úgy gondolja, hogy a részesfalukból jobbágyivá vált falvakban továbbélt a földközösség, a parasztok egyes földeket továbbra is birtokolhattak, mások felett használati joguk volt, de ennek fejében az új tulajdonosnak dézsmát kellett fizetniük és robotolniuk.

102 Ez tehát már feudális földközösség volt, melyek elvei a jobbágyok földhöz juttatása (1864) után is működtek. A régi bojári falvakban viszont, a bojár árutermelése miatt a kizsákmányolás mind erőteljesebbé vált. A Mihai Viteazul törvényével földhöz kötött parasztság csak a birtokról való szökéssel védekezhetett."

1- A birtokos kiléte szerint a jobbágyfaluknak két altípusuk van, kolostoriak és földesúriak. Előbbire jó példa a 18. században Háromszékről áttelepült Vizantea, utóbbira Esztufuj, Trunk és Diószén esete. Egyenként meg lehetne nézni ezeket az eseteket. III. B1.3.3. A szloboziák Jogállás szerint a falvak speciális, kiváltságos csoportját képezték a szloboziák. Ezek lakói vagy valamely speciális szolgálatukért kaptak kiváltságokat, felmentést a szolgáltatások alól, mint a Moldva őrzésébe bekapcsolódó Újfalu

104 vagy egyszerűen azért, mert a 16-17. században különböző támadásokjárványok során Moldva annyira elnéptelenedett, hogy otthonról a földesurak már nem tudták biztosítani munkaerő-szükségletüket. Az uralkodók és földesurak, a betelepülők toborozásakor, azok érdekeltté tételéhez előnyös feltételeket ígértek.

105 1756-ban egy uralkodói oklevél, a Hrisovpentru bejenari (Adománylevél a bujdosóknak), az egész országban egységesen szabályozta a benépesítést, mint közügyet. De hogy ennek ne legyen a kívánttal ellentétes hatása, vagyis nehogy a helybeli parasztok, akiket előnyökkel csábítottak új faluba, otthagyják a régi településüket, majdnem mindig kiköti, hogy az új érkezők legyenek idegen ajkúak: lengyelek, oroszok, magyarok, görögök, szerbek. A bevándorlók ennek értelmében bármilyen méretű földet használhatnak, szabadon letelepedhetnek, pénzben fizetik az adót robot helyett.

106 Ezekből soha nem alakítottak razes, falvakat.

1

"

7 Mégis, birtokjogilag e falvak a részesfalvakhoz hasonlítottak, azaz a szolobziák lakóit mosnenicknek tekintették.

108 A betelepülők bizonyos ideig nem tartoztak adót fizetni a kincstárnak. Számtalan ilyen falu alakult Moldva szerte. Csángóföldön az 1817-ben Sturdza telepítette Magyarfalut,

100 a Slobozia Nánesti határában létrejövő Lábnik, mely valószínűleg menekültszállásból alakult önálló faluvá, miután földesura kedvező fogadtatásban részesítette a jövevényeket.

110 Járt-e ez és mekkora földbirtokkal és milyen jogokkal? 1749-ben Mavrocordat reformjai megszüntették a jobbágyságot, a jobbágyokat szabadnak nyilvánították és bevezették a nyugati mintájú tiersaj-ot, vagyis a föld kétharmadát a jobbágyoknak adták. A jobbágyok azonban továbbra is robotoltak és dézsmát fizettek. 1851-ben, §tirbei voda elrendelte, hogy ezt évente 22 robotnap pénzben való kifizetésével kiváltsák. Intézkedése a földközösség ellen hatott. Ha az a zárt önellátó gazdaságokban még fennmaradt, a kapitalizálódás és pénzgazdálkodás előretörése a felszámolását eredményezte.

1

" A nyugati ideológia hatására mind a nagy- mind a kisbojárok földközösség-ellenesek voltak. Az egyéni tulajdonért folyó küzdelmük azonban elsősorban a saját tulajdonuk megerősítését célozta. Mindenesetre, annyit elértek, hogy a földközösség csak szigetszerűen maradt fenn.

112 III. B1.4. A falvak foglalkozás szerinti típusai A lakosság foglalkozás szerinti mutatói szintén irányadóak lehetnek a jelenség kutatásában, mert ezek egy része kiváltságokkal járhatott. Tatrosról PETRÁS így ír: A' valóságos Tatrossiak ma is bírják földjeiket azon teher alatt, hogy a' só aknánál heti szolgálatot tegyenek; alkalmasint nem igy volt ez a' hajdani üdőkben.""" Kiváltságokat lehet feltételezni a sóbányász és sókereskedő Szalonc, a vámosfalu Bahána, a határőrfalu Gorzafalva, Szőlőhegy, a már említett Újfalu, a bortermelő Forrófalva, és a vásároshelyek, amilyen Tatros, Ónfalva, Szászkút, Románvásár, Szabófalva, Teckány, Szkéja, Csügés és sok más helység esetén."

4 III. B2. A kutatás lehetséges módszerei és forrásai A nemzetségi település vizsgálatához szükséges terepgyűjtések tanulságainak bemutatására jól bevált módszer a falu nemzetségi szakaszainak térképre vetítése, amit LÜKO és KOS is kipróbáltak, valamint a nemzetségi házcsoportok telekmegoszlásának és a tulajdonosok családfájának egymás mellé helyezése, amit KOS müveit sikerrel."

5 Kitűnően hasznosíthatók a helynévgyűjtések és a személynévlajstromok is.

1

"' Előbbiekből eddig HALÁSZ Péter adott közre na-