Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)
GAZDA KLÁRA: Nemzetiségi település a moldvai magyaroknál
Szőlőhegy (1448), 52 Szabófalva (1453), 53 Butea vagyis Miklósfalva (1472), 54 a 16. században Klézse (1588), 55 a 17-18. században Lészped (1634, 1752). 56 Ezek közül KÓS Bogdánfalva és Lészped példáját részletezi, és ónfalváét említi, jelezve, hogy a jelenség a Szeret, Tázló és Tatros régi faluira általában jellemző. 57 E területekről tehát újabb példákon lehetne tanulmányozni. A falvak egy másik része régi moldvai magyar falvak lakóinak áttelepülésével, a 18-19. században jött létre, 58 így Ploszkucén, Külsőrekecsin. Érvényesült-e ezeknél az otthonról hozott minta? Ploszkucénnak a lakóit 1820ban Gheráiesti-ről, Horgesti-ről, 59 Szabófalváról, tehát több régi faluból verbuválták. A kibocsájtó lakóhelyektől való távolsága azt sejteti, hogy az áttelepítettek jobbágyok voltak, 60 és valóban, a kezdeményező Alexandru Bals földesúr volt. 61 Alakultak-e ki ez esetben nemzetségi házcsoportok? Amadéfalvi veszedelem idejében jöttek Csíkból és Gyergyóból a lábnikiak. Vajon magukkal hozták-e otthonról települési rendszerüket? Első látásra a falu helyneveiből annyi bizonyos, hogy a csíkiak és gyergyóiak nemcsak külön falurészbe, utcákba települtek, hanem más és más határrészeket is éltek. 62 A 20. századi, államilag Bogdánfalváról telepített újfalu Nicolae Balcescu:" bár otthon a nemzetségi település dívott, az új helyen mindenkinek egyforma, 10 rudas sakktábla alakú telkeket mértek ki a mérnökök. Ez a szűkös térbeosztás, a birtoklás elvi szabadsága mellett is korlátozta az otthoni minta követését, bár KÓS Károly némelyeknél a telkek útra merőleges felosztására figyelt fel. 64 Ugyanilyen sakktáblás térfelosztású faluba, Garoafelebe 1921-ben 16 pusztinai családot telepítettek át. 65 Legújabban az 199l-es külsőrekecsini árvíz pusztítását követően létesítettek egy hasonló szerkezetű újfalut, Újrekecsint. Itt meg lehetne tudakolni, hogy hogyan zajlott le egy ilyen telepítési folyamat, a rokonok próbáltak-e egymás mellett kérni házhelyet stb. III. BJ.3. A falvak társadalmi helyzet szerinti típusai III. B 1.3.1. A részesfalvak Ha magyar szakirodalmi ismereteink szerint a nemzetségi házcsoportok alakulásának fontos tényezője a lakosság társadalmi státusza, azokat leginkább a szabadparaszti (räzes = részes) falvakban érdemes keresni. Ilyenek például Lujzikalagor 66 , Somoska, Pokolpatak, 67 Berendfalva, 6íí Nagypatak, 69 Klézse, Berzence, 70 Vidráska, 71 Eszkorcén, 72 Rekettyés 73 és Újhegy. 74 Utóbbi kettőben már nem beszélnek magyarul. Moldvában számos román részesfalu is van, jó volna ezek valamelyikében körülnézni. Ilyen például Itesti. 75 MIKECS a velük kapcsolatos terminológiából, így mindenekelőtt a räzes szó magyar ,részes' jelentéséből és eredetéből, földrajzi megoszlásukból, 76 hely- és személyneveikből, beleértve több korai birtoklevél magyar hangzású személynevéből, valamint némelyik falu, így a Iozepestiek, Berládiak magyar eredetét számon tartó hagyományból 77 és nem utolsósorban a jelenség magyar földközösséggel való egyezéséből arra következtet, hogy a kezdeményezés és a minta magyar volt. „A középkor eleji kitelepülő magyarság magával vitte e formát, s erre tanította a mellette letelepülő oláhokat is. A vajdaságok megalakulása idején ezekből a közösségi birtokosokból egy szabad osztály fejlődött, melynek függetlenségét, szabadságát (mely a magyar kitelepülések idejéből, tehát az oláh állam megalakulása előtti időkből származott), oklevelekkel erősítették meg a vajdák." 78 A részesek tehát falujuk határát fejedelmi okleveles megerősítéssel bíró, 79 afelett méltányosan osztozó, csak az államnak adózó szabadparasztok, akik valamely „tőkétől", azaz helybeli falualapító nemzetségtől való leszármazás címén annak földterületéből nekik jutó résszel rendelkeznek. A rész adható, vehető és örökíthető örökbirtok. Örökbirtokoknak (ocina) Vasile Lupu moldvai viszonylatban is legrégibb törvénykönyve a házat, a saját kézi ültetésű kertet, saját szántású szántót, saját tisztítású kaszálót, az irtást és szőlőt, valamint a méhes kertet, tehát az emberi munkával meghódított első foglalású területeket nevezte, amiket halálakor a tulajdonos a gyermekeire hagyhatott. 80 Mint PETRAS említi, birtokaiknál fogva a részeseket kisebb nemeseknek tartották. 81 A román szakirodalomban különféle álláspontok vannak a részesek eredetére nézve: ROSETTI az osztozkodás következtében elszegényedett kenézek leszármazottainak, 82 GIURESCU elszegényedett bojárok utódainak, IORGA és STAHL régi szabadparasztok utódainak tartja. 83 De valamennyi román forrás megegyezik abban, hogy kialakulásuk a Moldvai fejedelemség megalakulása előttre tehető.
