Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

GAZDA KLÁRA: Nemzetiségi település a moldvai magyaroknál

útra merőlegesen felosztják, a szegények, életviszonyaiknak megfelelően költöznek a falu valamelyik, például víz vagy a vasút felőli szélébe, s így itt a szomszédság alapja már nem a verség, hanem a sorsközösség.

27 A nyílt települések régebbi formái minden külső vagy felső irányítás nélkül, több apró magból alakultak falvakká, lakói, a családnevek és helyi hagyományok szerint is, hosszú időn át, sokfelőlről szivárogtak be. Lujzikalagor három, Lészped öt, Bogdánfalva kilenc részből olvadt egybe."

28 „E részek nemzetségi házcsoportokból alakultak: A »nemzetek« (nemzetségek) a falu egy-egy kolcában (r. colt = szeg, szeglet) szálltak le; több helyen pedig a falu kisebb utcáit az ott megtelepült családokról nevezik ma is."

29 Lészpednek 17 családnévről elnevezett utcáját sorolja fel. E „régi" típusú falvak utcahálózatának magjai - mondja - azok a kis zsákutcák, amelyek egy-egy betelepülő ős nagy telken belül keletkeztek akkor, midőn az örökösöknek meg kellett osztozniuk úgy, hogy azért mindenkinek külön bejárata legyen a saját részéhez. Az öröklés, osztozódás helyi körülményeit példázó girbegörbe „nemzetségi" utcácskák összekötésére jöttek létre az utánuk kanyargó falusi közutak, utcák.

30 KÓS Károly tehát a moldvai magyaroknál a nemzetségi településrendet régi részint a csoportos betelepülésű, részint az apró magokból fokozatosan kialakuló déli és székelyes csángó falvakban mutatta ki, kijelentve, hogy ez a települési rend a legtöbb Szeret, Tázló és Tatros menti régi csángó falura jellemző.

11 Ugyanakkor jelezte a telkek felosztásának az igényét az új, soros utcájú falvakban is, s annak legfőbb akadályául a szegénységet mutatta fel. LÜKO az északi csángó Jugán nemzetségi településrendjének térképét vázolta fel. III. B. A továbblépés lehetőségei III. Bl. A mintavétel szempontjai. A falvak típusai A jelenség csángófóldi kiterjedtségéről nincsenek pontos adataink,

32 a moldvai többségi részes juhpásztor lakosságnál Vrancea vidékéről STAHL jelezte.

33 Milyen történeti-társadalmi-gazdasági feltételek mellett jött létre a moldvai csángóknál nemzetségi település? Ennek a megállapításához ki kell elemeznünk az eddigi mintavételeket, és újabbakkal kiegészítenünk, figyelve a nyelvállapoti és nyelvjárási különbségek eseteire, a falvak régiség, társadalmi állapot és foglalkozás szerinti típusaira, s összehasonlításként néhány moldvai ortodox falura is. Mindehhez azonban ma még elégtelen a tudásunk magukról a csángó falvakról, azok betelepedésének történetéről,

34 lakosainak társadalmi állapotáról. Bl.l. A falvak nyelvjárás szerinti típusai A nyelvjárási különbségek olyan szempontból érdekesek, hogy azok az áttelepülők eredetével avval, hogy Szamos-Tisza vidéki magyarok-e, mint az északi és déli csángók, avagy székelyek, mint a székelyes csángók

35 -, és a falvak régiségével is kapcsolatban állnak. A Szamos-Tisza vidékéről eredők minden esetben igen régiek, gyaníthatóan még a feudalizmus megerősödése előttiek, amikor a nemzetségi szervezet még épebb formában volt meg. A székelyföldiek egy része is korai, de e vidékről a századok során újabb és újabb hullámok települtek át Moldvába, megerősítve a kollektív nemességgel kapcsolatos mintákat. Az újabb és újabb érkezők visszahatottak helybeliek nyelvállapotára is, azt megannyiszor megújították. Jó példa erre Klézse, melyek déli csángó nyelvjárása székelyes csángóra alakult. És fordítva, megerősítés hiányában sok esetben nyelvvesztés következett be, így Észak Moldvában.

36 Nemzetségi település mindhárom nyelvjárási csoportban előfordul: ilyen az északi csángóknál Jugán,

37 a déli csángóknál Bogdánfalva, a székelyes csángóknál Lészped.

38 Tehát másfelé kell kereskednünk. III. B1.2. A falvak régiség szerinti típusai A nemzetségi településnek várhatóan a sok évszázados falvakban találjuk nyomát. A falu régiségét részben a helybeliek kulturális emlékezete tartja számon. Moldvában sokakról elmondható, hogy „magokat nagyon régieknek tartyák".

39 Például a szabófalviak helyi hagyomány szerint „még Árpáddal jöttek be",

40 a somoskaiakat „István király hozta bé Magyarországról,"

41 Bogdánfalva „Alexandru eel Bun idejéből való",

42 a szőlőhegyiek, diószegiek és pokolpatakiak is úgy tudják, „régebbiek, mint a románok."

43 A települések relatív

44 régiségéről tájékozódhatunk okleveles említésük alapján.

45 A 15. században már létezett Tatros (1408),

46 Gorzafalva (1410),

47 Bahána (1410),

4K Ónfalva (1463),

49 Bogdánfalva (1420),

50 Forrófalva (1435, 1474),

51