Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 19. (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága közös kiadványa, Szentendre, Győr, 2006)
A KUTATÁSTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK
be. 20 Külön ki kell emelni VAJKAI 1937-ben megjelent közleményének értékét. Nevezetesen Rábcakapi községből szemléletes, technológiailag nagyon pontos leírást adott a pajtaépítkezés legfontosabb mozzanatáról, a pajtavázak felállításáról, áthelyezéséről. Mindmáig mind módszerében, mind anyagában egyedülálló a dolgozata, sajnos másutt hasonló vizsgálatokat nem végeztek el. 21 FÉL Editnek nem volt közvetlen célja a népi építkezés vizsgálata, mégis nagyon fontos és részletes tudósításokat köszönhetünk neki. Nagyobb terjedelemben csak Kocs település monográfiájában foglalkozott az építkezési kultúra egészével, de máig ez a területünkre vonatkozó legbőségesebb közlés. 22 Mind morfológiai, mind építéstechnikai része a korabeli irodalom legalaposabb áttekintése. Hasznosak a társadalmi vonatkozásokra tett megállapításai is. Tekintettel volt a belső fejlődés rendjére, figyelemmel kísérte a változásokat is. Sajnálatosnak kell tartani, hogy illusztrációs lehetőségei mind mennyiségi, mind technikai vonatkozásban korlátozottak voltak. Későbbi dolgozatai a Kisalföld egyéb pontjairól részben a családszervezet, részben a társas munkák leírása, elemzése kapcsán tártak fel mindeddig magában álló anyagot. 23 A társas munkák kapcsán a lakóházépítés, a földfalazatok készítésének technológiai leírását nyújtotta kimerítő részletességgel. A családszervezeti tanulmányok kapcsán pedig a több nemzedékben együtt élő családok házhasználatára, beosztására kaptunk alapos tudósításokat, valamint részletekbe menően tájékoztat a beltelek beépítésének rendjéről. Rendkívül részletes, rendszeres gyűjtőmunkát végzett VARGHA László a Kisalföld északi felén, Martoson és környékén. 24 Évről-évre visszatérve, egy szűkebb falucsoport építkezésének alapos monográfiájához gyűjtött össze teljes anyagot. Kisebb részletek jelentek meg belőle általános érdekű tanulmányaiban, illusztrációs anyagként. 25 Sajnálatos, hogy az 1955-1956 körül tervezett változásvizsgálatára nem kerülhetett sor. Anyaggyűjtése máig a legrészletesebb fényképi és rajzi dokumentáció, amit még kiegészített annak idején néhány fiatal nyelvész terminológiai gyűjtése is. 26 Az apró részletekben is nagyon gazdag anyag alapos összehasonlítást tesz lehetővé a hazai területen feltárható jelenségek értelmezéséhez. Különösen hálásnak kell lennem, mert VARGHA László mind fotóanyagát, mind a rajzi dokumentáció eredeti felvételi lapjait rendelkezésemre bocsátotta. A magyar kutatók működése mellett meg kell emlékeznünk a hazai német néprajzi kutatás kiváló egyéniségéről, a soproni múzeum hajdani vezetőjéről, Johann Reinhard BUNKER-ről, aki a hienc népcsoport lakóházkultúrájának feltárásával, a Sopron környéki népi építkezés leírásával dolgozatunk témájához közelálló feladatot végzett el. BÜNKER-nek, aki számos építkezési témát dolgozott fel, jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar népi építkezés problémáit a kutatás európai összefüggésekbe ágyazottan szemléli. Kortársai és a következő kutatónemzedék tagjai közvetlen, vagy közvetett hatása alatt fogalmazták meg véleményüket még akkor is, ha vele vitába szálltak, vagy éppen ellentétes véleményt alkottak. Munkáját - részben a burgenlandi művészeti topográfia keretei között -, az osztrák kutatók folytatták. 27 A teljesség kedvéért az újabb szlovák szakirodalomból Ján MJARTAN kisalföldi kutatásaira is utalnunk kell. Kiváló nyelvtudása révén a Kisalföld magyar lakossága körében alapos, részletes, népi építkezési gyűjtőtevékenységet folytatott, amelyet nagyobb terjedelmű tanulmányban közzé is tett. 2 ' A szlovák kutatók közül rajta kívül mások is érdeklődtek területünk iránt, mivel a földfalazatokat, vályogfalazatokat és az ezekkel kapcsolatos vázszerkezeteket csak e vidékeken tanulmányozhatták. Jelentős, témánkat érintő kutatótevékenység folyt a pozsonyi szlovák műemléki szervek, valamint a műszaki építészeti fakultás keretében. 29 A Kisalföld északnyugati peremvidékének népi építkezéséhez Sona SVECOVA közölt fontos adalékokat. 30 Az imént számba vett kutatók és publikációik puszta felsorolása is mutatja, hogy kutatási területünk és kutatási problematikánk korántsem volt előzmény nélküli. Számos fontos, értékes adalék állt rendelkezésünkre munkálataink megindulásakor. Bizonyos hiányokra azonban fel kell hívnunk a figyelmet. A felsorolt munkák a Kisalföldnek egy-egy szűkebb táji szektorát, pontját vizsgálták. Egyik jelzett dolgozat sem igényelte tárgyában a teljes táji probléma felvetését. Az idézett közlemények legtöbbje nem adhatott az építkezés egészére vonatkozóan teljes, kimerítő leírást, elemzést. Vizsgálódásainkat tehát indokolta a tematika
