Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
VARGHA - KONFERENCIA - H. CSUKÁS GYÖRGYI: Vargha László Balaton-felvidéki kutatásai
lésének és építkezésének monografikus feldolgozása is szerepelt, egyidejűleg a szomszédos szőlőtermelő községek hasonló jellegű megismerésével. 16 VARGHA Lászlónak nem csekély diplomáciai érzékre, tájékozottságra volt szüksége ahhoz, hogy a TDK-val szemben támasztott kari elvárásokat, illetve a különféle célhitelekből finanszírozott kutatási témák által támasztott követelményeket közös nevezőre hozza. A diákköri munkát értékelő ankétokon gyakran hangsúlyozta e felmérési munkák jelentőségét a diákok szakmai ismeretei, a felmérési módszerek, az önálló tudományos munka, a rajzkészség elsajátítása terén. A nyári felmérési gyakorlatokat a munkamódszerbe való bevezetésnek is szánta. A kiszállásokat precízen előkészítette, gondoskodott a hallgatók elszállásolásáról, étkeztetéséről, megbízóitól mindig hivatalos igazolást is beszerzett a terepmunka megkönnyítésére. 17 Amint oktatómunkájában, a szakmai gyakorlatokon is fő célja a népi építészet romantika mentes, történeti szemléletének az elsajátíttatása volt. Hallgatóitól megkövetelte a téma fő szakirodalmának ismeretét és a gondos felmérést, a felmért objektumra vonatkozó precíz adatfelvételt. (A levéltári források, térképek összegyűjtésével az akadémiai célhiteleknek köszönhetően levéltárosokat bízott meg.) 18 VARGHA László a diákköri munka koordinálását a legnehezebb időszakban vette át. 1956-ban 7 hallgatója hagyta el az országot, ezért megkezdett munkájukat nem fejezték be, ami elszámolási nehézségeket okozott, és a diákkör negatív megítélését vonta maga után. A diákköri munka egyik fontos céljának 1959ben a „defenzívában lévő társadalmi rétegekből származók kiszorítását", a KISZ-szel való együttműködést határozták meg, s óvtak a diákok túlterhelésétől. Hogy emellett a tudás kiszélesítése és a tudományos munka módszereinek elsajátítása is szerepelt a diákköri munka célkitűzései közt, nem kis mértékben köszönhető VARGHA Lászlónak, aki előbányászta és sikerrel hivatkozott a Szovjetunió Felsőoktatási Minisztériumának és Komszomol Bizottságának egy 1947-es rendeletére, miszerint „már a főiskolán meg kell tanítani a leendő szakembereket az önálló alkotó munka módszerére, el kell sajátítani a tudományos és alkotó munka bizonyos készségeit". 19 Az Építészettörténeti Tanszéken VARGHA László vezetése alatt működő TDK a legnépesebb, legaktívabb csoport volt, 1956-1958-ban 18-27 hallgató tevékenykedett benne egy-egy szemeszter alatt, s dolgozataik közül több nyert pályadíjat a tudományos diákkörök évente megrendezett konferenciáin. A felmérések a magyarországi műemléki topográfiai munkálatok figyelembevételével készültek, VARGHA László ugyanis a Pest megyei műemléki topográfia munkálataiba is bevonta diákjainak egy részét. 20 1959. októberében a Magyar Néprajzi Társaság fennállásának 70. éve alkalmából a Műszaki Egyetem Építészettörténeti Tanszékén tartották meg a „Módszertani szempontok a települési és építkezési vizsgálatokban" című munkaértekezletet, melyen VARGHA László tartott összefoglalást a magyarországi kutatásokról. 21 Előadásában ismertette a Műszaki Egyetem Építészettörténeti Tanszékén folyó munkálatokat is, és kifejtette álláspontját a népi építészeti vizsgálatokról. Kiemelte a komplex vizsgálati mód, a minél differenciáltabb problémafelvetés fontosságát. Hangsúlyozta, hogy csak a topográfiai hitelességű, pontosan lokalizált és időben fixált, szakszerű, egyedi felmérések nyújthatnak reális alapot a további kutatásokhoz. Felhívta a figyelmet az anyag-szerkezet-forma-funkció kölcsönös együtthatásában való vizsgálatára, a történeti stílusoknak a népi építészetre való hatására és továbbélésére, végül a változásvizsgálatok szükségességére az életmódváltozás függvényében. 22 Mindezeket az elveket igyekezett érvényesíteni saját és tanítványaival közösen végzett Balaton-felvidéki kutatásaiban is, amihez a tanszék vezetőjétől, Major Mátétól minden támogatást megkapott. 23 Az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottsága által 1954 óta támogatott népi építészeti és műemléki vizsgálatokban részt vettek az akkor már az Országos Műemléki Felügyelőségnél és különböző tervező irodákban dolgozó korábbi tanítványai is VARGHA László témavezető irányításával. így került sor MENDELE Ferenc több falura kiterjedő épületanyag és épületszerkezeti kutatásaira, vagy SIMÁNYI Frigyesnek a veszélyeztetett gyenesdiási pincékre irányuló vizsgálataira, majd arácsi és alsóörsi népi építészeti, műemléki kutatásaira. A Balaton-felvidéki terepkutatás, fókuszában Akaiival, 1964-ban zárult le. Jellemző, hogy VARGEIA László újabb és újabb útjai során
