Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok
56. kép. Kistelek, Víg u. 25. nád tetőhéjalás 58. kép. Makó, Szent Anna u. 1.; 1977. (Makói Kun Béla Ált. Iskola) amelyeken máig értékelhető számban maradtak fönn napsugárdíszes oromzatok. Megállapítható, hogy általában eltérő, jellegzetes, helyi szerkesztési arányok jelentek meg. Az épületek szerkezeti átalakításaiban szépen követhetők a település méretéből adódó urbanizáció hatásai. így a Szeged-Kiskundorozsmán álló 11 épület számbavételével elmondható, hogy egy kivétellel hiányzik a tető csonkakontyolása, valamint magasabb a zsalugátersáv. A meglévő épületek több, mint felében máig megmaradt a tornácra nyíló, utcai bejárat és a beépítetlen, téglapilléres folyosó (50-53. kép). A Szeged-Szőregen álló, négy oromzat szerkesztésben követi a Szegeden kialakult arányokat. A két szeged-szentmihályi lakóház egyike az egyetlen, általunk ismert, napsugárdíszes oromzatú, fordított ház 42 (54. kép). Kisteleken a település arányaihoz képest szintén jelentős az általunk föllelt 14 napsu57. kép. Makó, Kölcsey u. 21.; 1977. (Makói Kun Béla Alt. Iskola) gárdíszes épület, azonban formai megjelenésük rendkívül változatos. Szembeötlően domináns az oromzaton a kerek füstlyuk (55. kép); a gazdag változatosságot a zsalugátersáv méretbeli és formai variációja adja. Ismereteink szerint e településen láthatjuk az egyetlen, napsugárdíszes oromzatot náddal fedett épületen (56. kép), bár KOVÁCS Jánostól tudjuk, hogy ez egykoron Szegeden is általánosan elterjedt volt: „... deszkázott betét, melyre még a nád és vereti tetejű házaknál is - napsugár díszítés alkalmaztatott"^ A korábban már említett Makó a napsugárdíszes házoromzatok elterjedése szempontjából a Dél-Alföld mintegy másodlagos központjának tekinthető, ahol 1977-ben még 47 e típusba tartozó épületet vettek számba. 44 Az oromzatok szerkesztését tekintve elmondható, hogy a zsalugátersáv jelentősen egyszerűbb kivitelezésű (gyakran csupán mindössze egy-két szál vízszintes deszka), és az esetek többségében teljesen el is maradt. A csonkakonty szintén hiányzik; a háromszög mezőt teljes egészében a napsugár töltötte ki (57-58. kép). Végezetül szomorúan kell megállapítanunk, hogy a napsugárdíszes épületek rohamos fogyása következtében nem csupán Szeged nagyárvíz utáni újjáépítése során kialakult, egységes, harmonikus településképe vált az urbanizáció és a telekspekuláció martalékává, hanem lassan már csak hírmondóként találkozhatunk néhány eredeti szépségében megmaradt, gonddal őrzött, napsugárdíszes házzal. Úgy tűnik, hogy a város nem ismerte föl többszöri segélykiáltás ellenére sem - azt a lehetőséget, amely az egységes, jó ízléssel teremtett településrész vonzerejében rejlik. A