Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

világörökség részét képező Hollókő például szintén a közel egy évszázaddal ezelőtti katasztrófa, az 1909. évi tűzvész utáni rekonstrukcióval nyerte el a megtiszteltető címre jogosító településképét; az Europa Nostra díjas Torockó szintén hírnévre szert tett, központja ugyancsak az 1870. évi tűzvészt követően nyerte el mai képét. Szeged szomorú példa rá, hogy nem elég a szépet, a harmonikusát egyszer megteremteni, hanem azt meg is kell őrizni. A döntéshozókban és a város polgáraiban egyaránt tudatosítani kellene a településképben rejlő értéket. Míg a föntebb említett, vele közel egy időben megújult településeken nem lehet egy eladó portát találni, addig a napsugárdíszes gazdaportáiról híressé vált városban nincs még egy ilyen tájház sem amely emléket állítana a települést újjáélesztő összefogásnak. A 2004-ben álló, szegedi napsugárdíszes oromzatú házak története és építészeti bemutatása

45 Fölsőváros (Fv.) Fv. Csaba u. 18. Csányi-ház Története: (*Juhar u. 417. >) A telek utcavonalának jobb oldalára Csányi István épített földszintes lakóházat. Az építési engedély iránti kérelmet 1880. június 29-én nyújtotta be az/l jelű típusterv kíséretében: „A telek jobboldalán álló egyszeríí lakház. 1 szoba, konyha és kamra" végdeszkás oromzattal. A tervet felelős mesterként maga az építtető látta el kézjegyével. A lakhatási engedély már ugyanazon esztendő október 18-án, bő három hónap múltán rendelkezésére állt azzal a kikötéssel, hogy „tartozik a háztulajdonos a kéményt bevakoltatni". 1881-1883 között a lakóház mögött udvari sütőszoba, mosókonyha, kamra és 5 m szín készült. E terv szintén egy tipikus, háromosztatú lakóház alaprajzát mutatja: középen pitvar szabadkéménnyel, a kamarának nevezett helyiségben búboskemence, vele átellenben a mosókonyha. Az építési engedélyben nem ok nélkül kötötték tehát ki a lakóháztól 5 m-re állítandó, félnyeregtetős melléképületről, hogy „csak is a jelzett célra használandó de lakásul semmi szín alatt". Csányi István 1899-ben zsindelyezést, valamint folyosó elfalazást végzett, miután „1880-ban épült szabatos épületem tetőzete az idő viszontagsága miat ol rozoga állapotba jutott hogy ezen épület tetőzetét okvetetlen ujai kell fel cserélnem, miután ezen épület előt lévő folosó fa oszlopokon ál ezen oszlopok szinten rodhadásnak indultak mellek ki cserélése szintén elkerülhetetlen szükséges ... a fent nevezet épület folosojának fa oszlopait tégla oszlopokkal kicserélhessem". Leírása: A klasszikus paraszti lakóház beosztása szerint eredetileg a pitvaros, szabadkéményes konyhából nyílt a búboskemencével fűtött szoba, szemközt vele a kamra. A típusterven lévő épület nem rendelkezik tornáccal; ezzel szemben egy kéttraktusos ház valósult meg, melyet teljes szélességben és szimmetrikus formában koronáz a végdeszkás helyett napsugaras díszítésű oromzat. A homlokzati falat egységesen három egyforma, kissé későbbi, de a hagyományos méretnél csak kevéssel nagyobb méretű ablak töri át 1 + 59. kép. Fv. Csaba u. 18. 2 nyílásritmussal. Jelenleg az ablakok körül a korábbi vakolat-keretezés szerény utánérzése, illetve lizénák és fölöttük sima falsáv idézik a szokásos, profilos ornamentikát. A ma is ép, patinás megjelenésű, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja tizenegy rekeszből áll: a középen lévő andráskeresztet két oldalról egyes vakzsalugáter, ferde lécezés, gérbéllés, ismét egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás. A csonkakontyot időközben megszüntették (59. kép). Fv. Csaba u. 34. Kakuszy-ház Története: A telek utcavonalának jobb oldalára Kakuszi József építtetett földszintes lakóházat és - a mély telek közepére, a főépületétől eltérő tengelyekkel - egy fásszínt. A tervet Kakuszy István látta el kézjegyével. Az 1889. január 31-én kelt építési engedélyben előírták, hogy „/

0

' a padozat magasság ... legalább +7,11 mtr. magas legyen;