Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
VASS ERIKA-VALKONY KÁROLY: Napsugaras házak a Dél-Alföldön
hagyományát a mai nemzedék már nem becsüli, lenézi, egyszerűnek, parasztosnak minősíti. A napsugarakat sokan elpusztítják, helyettük csúnya, ízléstelen tűzfalakat raknak... Ma a nemzeti érzés, a múltnak tisztelete mindenütt valósággal újjászületését éli. Mi, szegediek azonban a Vár és a Szent Dömötör-templom lebontásával sem elégedtünk meg, városunk egyéb jellegzetességeinek, így a napsugaraknak pusztulását most is tétlen belenyugvással nézzük." 82 BÁLINT Sándor 1976-ban a következőkkel egészítette ki korábban már idézett észrevételét: „Sajnos, ezek a díszítések egy-két évtizeden belül el fognak tűnni a szegedi táj házairól. Megbecsülésükhöz egyelőre hiányzik a hagyománytiszteletben megnyilvánuló szeretet és műveltség. Valószínűleg csak akkor döbbenünk majd a szépségükre, szegediségükre, amikor már hírmondóul sem marad belőlük." 83 A napsugaras házak fogyása számokkal is alátámasztható: BÁLINT Sándor az 1940-es évek elején Alsóvároson és Móravároson tanítványaival 311 napsugaras házat számlált össze. Fölsővárosról nincsen konkrét adat, de a századelőn ott is utcahosszan napsugaras oromzatú házak sorakoztak. KORKES Zsuzsa 1973-ban Alsóvároson 152, Móravároson 43, Felsővároson 50 házat vett számba 84 . A számsorból kitűnik, hogy az előző adathoz képest a két városrészben a házak száma több mint egyharmadával csökkent. Az elmúlt két évtizedben - ahogyan arra majd a társadalmi változásokról szólva még kitérünk - a napsugaras házak pusztulása fölgyorsult. Az OZSVÁTHNÉ CSEGEZI Mónika műemlékvédelmi szakmérnök által 2003-ban készített összeírás szerint Alsóvároson és Móravároson már csak 74 régi napsugaras ház volt. Mivel a napsugaras házak Szegeden semmilyen védelem alatt nem állnak, fogyásuk azóta sem állt meg. A megmentésre tett kísérletek az 1940-50-es években A régi napsugaras házak megmaradását, illetve a motívum új házak építésénél való alkalmazását BÁLINT Sándor is szorgalmazta: „...nem lehetne talán e régi szép díszítést megmenteni, fölkarolni, a mostani családi ház építéseknél új életre kelteni? A külföldi modern építkezés már fölismerte és gyönyörűen alkalmazza a helyi hagyományokat és hangulatokat: a múlt szolgálata mellett a legmaibb követelményeknek is eleget tud tenni." 85 BÁLINT Sándor és PÁLFFY-BUDINSZKY Endre városi főmérnök szorgalmazására készült el 1941-ben a Röszkei utca 31/b szám alatt egy istenszemes orom -, ami azonban egyedülálló kezdeménye4. kép. Szeged, Kőrössy-halászcsárda