Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VASS ERIKA-VALKONY KÁROLY: Napsugaras házak a Dél-Alföldön

zés maradt, és amit azóta átalakítottak. Az 1950-es években BÁLINT Sándor ajánlatára lett napsugaras oromzatú a Kőrössy-halászcsárda, de akkor ez sem talált követőkre.

86 1940-ben hirdették ki az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról (ONCSA) szóló törvénycikket, melynek célja a sokgyermekes családok támogatása volt: családi házak építésére hosszúlejáratú kamatmentes kölcsönt adtak. A családi házak építése az Országos Szociális Felügyelőség Műszaki Osztályán kidolgozott tervek alapján történt.

87 Az egyszerű, építésükkor korszerűnek tekinthető házakat külsejükben igyekeztek a falu képéhez igazítani. A tervezést kutatómunka előzte meg az alaprajzi és homlokzati sajátosságok vonatkozásában, s ezek alapján többfajta típustervet dolgoztak ki a tájegységeknek megfelelően.

88 Az ONCSA házépítési akció keretében 1941-1944 között 10763 lakás épült 81 városban és közel 700 községben. Ebből Csongrád megyére 4 városban és 16 községben 836 darab esett.

89 BÁLINT Sándor és mások kezdeményezésére a Dél-Alföldön napsugaras oromzattal is készültek ONCSA házak. Ez jelentette a napsugaras oromzat megőrzésére tett legnagyobb szabású kísérletet. Akkor már egyértelmű volt, hogy csak tudatosan, szervezett módon lehetséges a motívum alkalmazása. Az 1879. évi szegedi árvíz utáni újjáépítéshez hasonlóan itt is típusterveket alkalmaztak a tájra jellemző formavilág tudatos megőrzése céljából. A napsugaras oromzattal készült ONCSÀ házak legtöbbjét - vélhetően az egyszerűsítés és az anyagtakarékosság érdekében - az állóhézagos és a napsugaras rajzolat együttes alkalmazásával a kalocsai példákhoz hasonlóan oldották meg. Azokon a településeken, ahol a legrosszabbak voltak a viszonyok, lehetővé tették a telepszerű építkezést. így volt ez Csongrádon és Fábiánsebestyénen is. Az utóbbit mintaközség kialakításának szándékával 1942-43-ban hozták létre a Szentes és Gádoros közti tanyavilágból, amelynek központjában 200 családi ház és a legszükségesebb középületek fölépítése szerepelt. A házak belső beosztásának kialakításában (szoba-konyha-kamra-mosófülke-tornác) a célszerűség és az egészségügyi követelmények voltak a meghatározók. Az épületek homlokzati kiképzése 25 féle alapmotívum kombinációjából készült, és domináns volt a napsugaras díszítés.

90 5. kép. Csongrád, Batsányi János utca 7. Csongrádon, a város szélén 43 házat építettek. A ház alapterülete az oszlopos tornáccal együtt általában 70 m

2 volt. A házakat az igényjogosultak hosszú lejáratú hitelre készen kapták. Sok kubikos család lelt itt otthonra, ezért kubikostelepnek is nevezték. Ez esetben is típusterveket használtak, de egy utcán belül ügyeltek arra, hogy az egyforma jellegűek ne kerüljenek egymás mellé. A Budai Nagy Antal utca 5. számú ház deszkából készült oromfalá6. kép. Csongrád, Batsányi János utca 1.