Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
CSILLÉRY - KONFERENCIA - SÁRI ZSOLT: K. dr. Csilléry Klára tudományos hagyatéka a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Sári Zsolt K. CSILLÉRY KLÁRA TUDOMÁNYOS HAGYATÉKA A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN CSILLÉRY Klára 2002-ben hunyt el. A magyar néprajztudomány világhírű kutatója, aki a népművészet és bútortörténet kutatás kapcsán európai eredményeket ért el, a szabadtéri muzeológia magyarországi megalapozásában, fejlesztésében a múzeum építésének első nagy korszakában is meghatározó módon vett részt. Halálával egy nagyszerű kutatói, muzeológusi pálya ért véget. Több évtizedes munkája, annak tárgyi anyaga felbecsülhetetlen érték a magyar néprajztudomány, illetve a muzeológia számára. CSILLÉRY Klára nemcsak kutató, de oktató is volt, hiszen nemcsak a néprajz és a muzeológia egyetemi oktatásában vett részt, de a Magyar Képzőművészeti Egyetemen is évtizedeken át oktatott. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tisztelete és megbecsülése jegyében 2003-ban egykori munkatársáról, CSILLÉRY Kláráról nevezte el a múzeum által létrehozott Oktatóközpontot. CSILLÉRY Klára örökösei úgy döntöttek, hogy CSILLÉRY Klára tudományos hagyatékát a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak ajánlják fel. Rövid tárgyalás sorozat után a múzeum megkötötte a megállapodást a családdal, melynek értelmében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a szakmai nyilvánosság számára megőrzi és bemutatja CSILLÉRY Klára könyvtárát, szakmai írásos hagyatékát, valamint munkásságának egyéb dokumentációját, hazai és nemzetközi levelezését, fotóit, diáit, illetve rajzait. A 2004-ben a hagyaték bekerült a múzeumba, és K. CSILLÉRY Klára hagyatéka címen egységes gyűjteményként megkezdődött a feldolgozása. A hagyaték főbb csoportjai: - könyvtár (6500 tétel), - kézirat gyűjtemény (6000 lap), - fotó-gyűjtemény (3000 tétel), - dia-gyűjtemény (1500 tétel), - rajz-gyűjtemény (500 tétel), - szentkép és művészeti témájú képeslapgyűjtemény (1500 db). A hagyatékkal a múzeumba került CSILLÉRY Klára néhány személyes tárgya is, melyekkel az Oktatóközpontban létrehozott emlékszoba berendezése gazdagodott. CSILLÉRY Klára hagyatéka felbecsülhetetlen értékű szakmai, tudományos együttes a néprajz, a művelődés- és kultúrtörténet, a művészettörténet és a muzeológia számára. A hagyaték megvásárlása biztosítja a gyűjtemény egyben tartását, megőrzését, feldolgozását és a szakma, valamint az érdeklődők számára való közzétételét. A hagyaték feldolgozása megkezdődött, ebben a munkában a különböző néprajzi tanszékek, nyári gyakorlatukat a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban töltő hallgatói is részt vesznek. Röviden tekintsük át a hagyaték különböző részeit. A könyvanyag körülbelül 6000 tételt tesz ki. A könyvek néprajzi, kultúrtörténeti, művészettörténeti, történeti témájúak, a magyar anyag mellett gazdag külföldi: német, angol, szláv, román és olasz nyelvű publikációkkal. A könyvek mellett gazdag különlenyomat anyag is a múzeum birtokába került. A különlenyomatok egy része a kollégák által CSILLÉRY Klárának dedikált cikkekből áll, de egy széleskörű CSILLÉRY különlenyomat anyag is megtalálható a hagyatékban: 1956: Válasz Cs. Sebestyén Károly megjegyzéseire (Néprajzi Értesítő XXXVIIL), 1967: Ujabb adalék a talpas bölcső eredetéhez (A Néprajzi Múzeum füzetei 26.), 1985: A lakáskultúra társadalmi rétegek szerinti differenciálódása (Ethnograph ia XCVI. 2-3 sz.). A kéziratgyűjtemény a leggazdagabb és egyben legösszetettebb része a hagyatéknak. Mint a szakmai, tudományos hagyaték valamennyi összetevője CSILLÉRY Klára tudományos tevékenységéhez, kutató munkájához kapcsolódik. A hagyaték legkorábbi részei a negyvenes-