Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
CSILLÉRY - KONFERENCIA - SÁRI ZSOLT: K. dr. Csilléry Klára tudományos hagyatéka a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
ötvenes évek fordulóján elvégzett kutatásainak jegyzetei. A szuhahutai, a tiszaigari, a mezőkövesdi, a tardi kutatások gyűjtőfüzetei - szinte folyamatosan bútorrajzokkal, alaprajzi vázlatokkal kiegészítve- írógéppel feldolgozott cédulaanyaga, melynek nagy része az Etnológiai Adattárban is megtalálható. Az anyag érdekessége, hogy a füzeteken jegyezve van a feldolgozott, átírt anyagrész, viszont több füzet anyaga nem került átírásra, így csak a hagyaték ezen részében olvasható, kutatható. A lejegyzett cédulaanyag érdekessége -amit ma már egyre kevesebben alkalmaznak-, hogy a gyűjtőfüzethez hasonlóan ezeken is szerepelnek a gyűjtés során készített rajzok, ehhez hasonlóan rögzítettek a későbbi évek gyűjtései is: a dunapataji, a karcagi, a szeremlei, a karcagi, tiszafüredi, maconkai, parádi, bodonyi, kalocsai. A kéziratanyag másik nagy része a különböző múzeumok, gyűjtemények bútoranyagának jegyzetanyaga. Szinte valamennyi hazai múzeum bútoranyagát jól ismerte, kutatta: a gyűjteményekben lévő bútorokat leírta, rajzolta, gyűjtötte a leírókartonok, tárgyfotók másolatait, amelyeket aztán később a tanulmányok, publikációk írásánál használt fel. A hagyaték része többek között a zalaegerszegi, a balassagyarmati múzeumban készített feljegyzései, de több tétel szól a Néprajzi Múzeum anyagáról. Természetesen nemzetközi kapcsolatai, külföldi -gyakran saját költségén végzett- útjai során feltérképezte, lejegyezte Európa számos múzeumának, köztük az olyan híres gyűjteményeknek, mint a Louvre, az Ermitazs bútoranyagának az összehasonlító, európai kitekintésű kutatásaihoz nélkülözhetetlen elemeit. De nemcsak múzeumok anyagát vizsgálta jegyzetfüzeteiben szinte valamennyi általa látott szék, bölcső és láda ábrázolást lejegyzett. A tárgyi anyag mellett természetesen az adattárak, könyvtárak vizsgálatát sem mulasztott el, ezek is megtalálhatók jegyzetei között. A kéziratanyag következő nagy egységét, az előző kettőhöz kapcsolódva egy-egy téma részletes kutatási jegyzetanyaga jelenti. Ezek legtöbbje aztán publikációkban jelent meg. Az anyag érdekessége, hogy az eredeti kéziratok együtt vannak a készítés során készített feljegyzésekkel, a témával kapcsolatos levelezésével, rajzaival, skicceivel, a felhasznált fotókkal, ábrákkal. Többek között a Bútorművesség - lakáskultúra - népművészet című akadémiai doktori értekezésének teljes jegyzet, és cédulaanyaga, kép-, rajz és ábra kollekciója, valamint természetesen maga a kézirat, benne sajátkezű észrevételeivel, javításaival. A hagyatékkal a múzeum gyűjteményében megtalálható a benyújtott kézirat és az akadémiai kiadónál megjelent kötet is. Egyetlen példával szeretném illusztrálni azt az aprólékos munkát, amely a hagyaték feldolgozása során is megjelenik CSILLÉRY Klára tudományos munkásságában. A 186-os gyarapodási számon besorolt tétel „A csuklós támlájú pad", melynek publikált tanulmánya a Néprajzi Értesítőben (LVII. 5-65.) jelent meg 1975-ben, majd újabb adatokkal kiegészített, de rövidebb változata 1980-ban lengyelül látott napvilágot „£awa z przerzucanym oparciem" (In: Materia 3 y Múzeum Budownictwa Ludowego w Sanoku 26. 41-50.) címmel. A hagyatéki tételben szerepel a lengyel tanulmány magyar nyelvű szövege. A jegyzetek sokrétűek, a szöveges anyag a magyarországi múzeumokban őrzött tárgyak leírását tartalmazza, a magyar, illetve a külföldi szakirodalom jegyzet anyagát, többek között osztrák, német, svéd, holland, svájci, flamand, francia, angol, cseh és lengyel művek részleteit. A jegyzetek között található egy lista a felbukkant csuklós támlájú padokról. Több skicc, az ezekből készített tusrajz, térkép mellett számos fotó is található a dossziéban. Az anyag részét képezi a cikkírással kapcsolatos levelezés is, többek között a kollégák jelentése a múzeumok gyűjteményeinek tárgyanyagáról, a nemleges válaszokkal együtt. Ha a statisztikát nézzük 56 kézzel írt lap, 1 fénymásolat, 12 rajz, 37 fénykép, 6 térkép, 1 újságkivágás, 21 lap kézirat, összesen 134 lapnyi anyag. Egy a kb. 650 tételnyi kéziratos anyagból. Nagy mennyiségű a különböző sajtótermékek aránya a gyűjteményben: újság kivágások, cikkek napilapokból, hetilapokból. Legtöbbjük a kutatási témákhoz kötődik, kiállításokról szóló anyag. A kéziratok mellett jelentős mennyiségű a szentkép- és képeslapgyűjtemény is. Ezek is szervesen kapcsolódnak a bútorművesség és a népművészet kutatásához. A csaknem másfél ezres tétel a legkülönfélébb tematikus egységekre bontva kerül majd beleltározásra. A legjelentősebb a bútortípusokra vonatkozó, emellett a népviselet, a fafaragás a leggazdagabb. Jelentős az iszlám, a kínai, a japán kultúrával, valamint a keresztény kultúrkör szimbólumaival, alkotásaival foglalko-
