Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

CSILLÉRY - KONFERENCIA - DANÓ ORSOLYA: K. Csilléry Klára öröksége a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékén

seként K. CSILLÉRY Klára tizenkilenc, egyenként 240 perces, videón rögzített előadásának archiválására, 1,8 milliónyi karakternyi (45 szerzői ívnyi) szöveg számítógépre vitelére és 3800 diapozitív digitalizálására került sor, illetve elkészült a CD-ROM programja. Az eddig elkészült CD-ROM hét szerzői ívnyi szöveget (tartalmilag: a tárgyi környezet európai és magyar története a 12-13. században), a szöveghez kapcsolódó képanyagot, és számos ponton a szöveghez tartozó linkeket: az előadásban említett városok, települések földrajzi elhelyezkedését jelző térképeket, illetve a szövegben szereplő történeti, művészettörténeti, néprajzi fogalmak magyarázatát tartalmazza. A CD-ROM struktúrája az előadások tematikáját követi. Európát tekintve a lakóépítmény, a lakásbelső, az ülőbútor, az asztal és teríték, a láda, a fűrészmalom, a ládika, a szekrény, a fekvőhely, a bölcső és a világítás témaköreit járja körül angol, francia, német, itáliai, bolgár és norvég példákon keresztül. Magyar példákat szűkebb körből válogat: a lakóépület, az ülőbútor, az asztal és teríték, a tárolóbútor, a fekvőhely, a bölcső és a lakás díszítésére szánt tárgycsoport különböző változatait vizsgálja. Hosszú egyeztetés előzte meg a szöveg stílusának kialakítását. K. CSILLÉRY Klára tudományos szövegfeldolgozást képzelt el, de belátta, hogy egy ekkora terjedelmű anyag esetében ez legalább tízévnyi munkát jelentene, így végül egy írásbeli előadás-stílus kialakítása mellett döntött, amely ugyan nem rendelkezik a tudományos publikációhoz szükséges Példák az előadásból A XIII. század végén egy jelentős újdonság dokumentálható: a deszkalábú asztal. Ez a kép az assisi Szent Ferenc-bazilika felső temploma Giottonak tulajdonított freskósorozatának része, az 1297-1299 közti évekből, és a celanoi lovag halálát ábrázolja. A legenda szerint ő ájtatos tiszteletből meghívta magához ebédre Szent Ferencet, aki az asztali ima után megjósolta vendéglátójának közeli halálát, intve, hogy gyónjon meg. Alighogy megtette, miközben az ott levők már evéshez láttak, a lovag ki is lehelte a lelkét ám a szent vendég közbenjárásával elnyerhette az üdvösséget. A celanoi lovag sommásan megjelenített lakásának rangos voltát a falak inkrusztációs kozmata-munkának is nevezett -, márványberakásos sávjai, a kazettás mennyezet és fölötte az oszlopos mellvéddel körbevett tetőterasz mellett a legújabb divatú, deszkalábú asztal is jelzi. Az ilyen asztal két deszka alkotta lábon áll - a későbbiekben ez még osztódhatott is -, a kettőt hevederfogja össze, de itt ez nem látszik. Ez az asztaltípus formájában lényegében azonos a cartibulum nevű római díszasztallal. Eredeti mivoltukbanfennmaradt, kőből faragott ilyen díszasztalok példájára alkothatták meg, tudatosan követve - a korabeli Itáliában nem egyedülállóan az antik hagyományokat. Ez a deszkalábú asztal azután a továbbiakban nagy karriert futott be. A 1. kép. Giotto di Bondone: Utolsó vacsora, 1297-1299, Szent Ferenc-bazilika, Assisi hivatkozásokkal, de írott szövegként megállja a helyét, és megőrzi az előadások személyhez kötött jellegét. 2. kép. Torockói asztal, 1893, Néprajzi Múzeum, Budapest gótikus stílus idején elnyert nagy kedveltsége nyomán keletkezett ennek az asztaltípusnak a szakirodalomban használatos elnevezése: gótikus