Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

CSILLÉRY - KONFERENCIA - KISS MARGIT: „Szökrönyök Sumonyból és Cserdiből" - K. Csilléry Klára tudományos munkásságának kezdetei

lamtudományi Intézet átiratát, amely részletesen körvonalazza az intézet Táj és Népkutató Osztályának keretében tervezett nyári kutatómunkát és a kutatómunkába Főiskolánk hallgatóinak bevonását." ... „A főtitkár ismerteti továbbá a Vallás és Közoktatási Minisztérium leiratát is, amely a Főiskola felterjesztésére tudatja, hogy az említett Táj és Népkutató Osztályon való közreműködését hallgatói számára kívánatosnak tartja és a kiírandó pályázati jutalomdíjakra 500 pengőt engedélyez."

4 Az ügy megállapodás szerinti továbbvitelére, a gyűjtésen résztvevő hallgatók kijelölésére FÁY Aladárt, az iparművészet tanárát kérték fel.

5 CSILLÉRY Klára róla szóló visszaemlékezése szerint ő volt az a tanára, aki a népművészeti emlékek elmélyült és figyelmes tanulmányozására, törvényszerűségeik keresésére ösztönözte őt, maradandó hatással.

6 A kutatótáborokban való részvételt - amint arról MORVAY Péter korabeli lelkes hangú híradásából is értesülhetünk - az Államtudományi Intézet szervezésében, egyrészt a vezető tanárok képzése, másrészt a hallgatók gyűjtésre felkészítő tanfolyama előzte meg.

7 CSILLÉRY Klárát a felkészítő tanfolyamon és a gyűjtőúton való részvételre mindkét iskolája ösztönözte, egy fiatal tanár-házaspár, művészettörténész tanára, ÚJVÁRI Béla és felesége, a Nőipariskolában tanító, néprajzkutató KERÉKGYÁRTÓ Adrienne személyében. Irányításuk mellett végezte első gyűjtéseit a szilágysági Bogdándon

8 és a beszterce-naszódi Magyarnemegyén.

9 A múzeumunk adattárába bekerült anyagban CSILLÉRY Klára viseletekre vonatkozó gyűjtései találhatók. A mintaszerűen megírt jegyzetekből és a helyszíni vázlatrajzokból, tusrajzokból kiderül, hogy az előkészítő tanfolyamon alaposan megtanulta a cédulázás módszerét. A rajzban történő képrögzítés pedig kézenfekvő volt a képzőművész hallgató számára. Tanára, ÚJVÁRI Béla, ugyancsak 1943-as, házberendezésről, bútorokról, készült bogdándi gyűjtésébe pillantva ácsolt ládákról készült látványrajzokat, szerkezeti részletrajzokat, a ládák másolópapírra kopírozott, vésett díszítményeit találjuk, mindezt méretekkel, évszámokkal, használatra vonatkozó adatokkal, egyéb lapszéli jegyzetekkel kiegészítve. Mintegy előképeiként a cserdi-sumonyi gyűjtésnek.

10 Bizonyára nem véletlen, hogy később ÚJVÁRI Béla irányításával született meg a szakdolgozat.

11 E két jeles intézmény kiváló tanári gárdája is fáradozott tehát a táj és népkutatás újjászületése érdekében, a tudományos eredményekre képes kutatónemzedék létrehozásán. CSILLÉRY Klára munkássága ékesen bizonyítja, hogy kutatói utánpótlás nevelésük eredményes volt. Iskolapadban szerzett sokrétű tudása és terepen szerzett tapasztalatai birtokában 1946ban indult első önálló gyűjtőútjára a Baranya megyei Sumonyba, a családi nyaralások helyszínére, ahol anyai nagybátyja lakott. Kutatógyűjtő munkája persze nem szorítkozott erre az egy falura. A családi krónika szerint akár mezítláb is nekivágtak testvérével az országútnak, hogy bejárják a szomszédos településeket.

12 Talán valóban egy nagyvátyi ház padlásán talált ácsolt ládának köszönhető a szakdolgozat témájának ötlete. Lehet, hogy a több helyütt tyúkólnak átalakított szökrönyök voltak az ihletők. A nagy múltú ácsolt ládák, pályafutásuk e végső állomásain, mindenesetre felkeltették az ifjú kutató érdeklődését. Művészi vénája pedig felfedezte bennük a tanulmányozásra érdemes esztétikai értéket. Sumony, Bánfa, Szentlőrinc és Cserdi padlásain, kamráiban, pincéiben, méheseiben sorra születtek a jegyzetek és rajzok, amelyek talán a fényképezőgépnél is pontosabban rögzítették a számára fontos lényeget. Eljutottunk tehát a szakdolgozathoz, amely részint az ácsolt ládák eredetét, elterjedését, felépítését, használatát és készítését, nagyobb részt pedig a fellelt darabok díszítményeinek törvényszerűségeit vizsgálja. De akár a gyakorlati, akár az elvontabb esztétikai kérdéseket elemzi - sorait már átitatja az a történeti összefüggésekben vizsgálódó szemléletmód, amelyet CSILLÉRY Klára mindig is alapvetően fontosnak tartott „a közelmúltból származó népi emlékek jobb megértéséhez és a hozzájuk vezető alakulástörténet minél hitelesebb megrajzolásához."

13 Amint azt a bevezetőben említettem, számos alapvető hiányosságot és megoldásra váró kérdést is fölvetett a baranyai szökrönyök elmélyült vizsgálata. Ezek közül emelném ki azokat amelyek a későbbiekben, mintegy kutatási programpontként jelentek meg munkásságában. A dolgozatból kiderül, hogy további anyaggyűjtés - a ládák méretének és készítésük idejének összevetése, valamint az erdélyi templomi ládák, mint összehasonlító anyag megismerése - céljából felkereste a pécsi vármegyei és