Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

CSILLÉRY - KONFERENCIA - PALÁDI-KOVÁCS ATTILA: K. Csilléry Klára életműve a magyar néprajztudományban

Paládi-Kovács Attila K. CSILLÉRY KLÁRA ÉLETMŰVE A MAGYAR NÉPRAJZTUDOMÁNYBAN* Merész dolog egy tudósi életművet átfogóan értékelni néhány évvel a pálya lezárulása után. Igaz, hogy a jelentős eredményeket érzékelik már a kortársak, a pályatársak is, akik évfordulós köszöntések, tudományos minősítések, kinevezéseket megelőző mérlegelések, szakvélemények formájában többnyire meg is fogalmazzák értékelő véleményüket. A sírbeszédeket mondó és a nekrológokat író barátok, kollégák azonban olykor tévednek, s elfogultan ítélnek. Tévedéseinket csak az idő világíthatja meg, s abban reménykedhetünk, hogy az évtizedekkel utánunk következő nemzedékek majd elfogulatlanul fogják kezelni a szóban forgó életművet. Nagy elődeink, mint HERMAN Ottó, JANKÓ János, BÁTKY Zsigmond, GYÖRFFY István és társaik tudósi teljesítményét, jelentőségét hatvan vagy száz év múltán, ma már talán világosabban, letisztultabban látjuk, mint akár ORTUTAYék nemzedéke láthatta az 1930-as években. Tekintetbe véve az emlékülésekre készülő előadások műfaji kötöttségeit és buktatóit, nem tegnap írt értékelést, hanem a Tudományos Minősítő Bizottság felkérésére készült régebbi véleményt kívánok ismertetni. Ez a szöveg 1991. október 2-án született, apropója pedig dr. K CSILLÉRY Klára D.Sc. - közismert nevén „nagydoktori" - pályázatának elbírálása volt. Referálnom kellett az életművet, melyről a jelölt életrajza, addigi publikációinak jegyzéke, a mellékelt különnyomatai és a kéziratban megkapott tézisei nyomán kellett véleményt formálnom. „Tézises védés" esetén a TMB, az MTA szakmailag illetékes osztályai és bizottságai (esetünkben a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, s annak Néprajzi Bizottsága) nagyítóval vizsgálták, már-már röntgenezték a benyújtott téziseket, s nagyon alapos referátumokat, bizottsági állásfoglalásokat vártak a bírálati folyamat összes résztvevőjétől. K. CSILLÉRY Klára „nagydoktori tézisei" rövidesen nyomtatásban is megjelentek az akkor 70 esztendős szerző tiszteletére Bútorművesség, lakáskultúra, népművészet címen (Elolvasható a Néprajzi Értesítő 75. kötetében, Budapest, 2003.) Az említett kötet egyben felöleli a „Barokk a magyar népművészetben" c. konferencia előadásait. Ez a sikeres konferencia és a megelőző „barokk kiállítás" szorosan kötődött CSILLÉRY Klára személyéhez, mint az HOFER Tamás köszöntőjében is olvasható a kötet élén. Most tehát rátérek az életműről 1991-ben készült referátum ismertetésére. (Az alábbiakban betűhíven közlöm az eredeti szöveget, elhagyások és utólagos betoldások nélkül!) Vé l e m é ny Dr. K. Csilléry Klára doktori pályázatáról (Bútorművesség - lakáskultúra - népművészet) Csilléry Klára „Bútorművesség - lakáskultúra - népművészet" címen és 47 oldalon foglalta össze tudományos munkásságának legfontosabb eredményeit. Téziseihez csatolta irodalmi munkásságának jegyzékét (15 oldalon). Csilléry 1947-ben kezdte néprajzi kutatómunkáját, amikor megbízták a Néprajzi Múzeum Bútorgyűjteményének kezelésével, s amikor megjelent első tudományos közleménye. A Képzőművészeti Főiskola rajztanári szaka után 1950-ben az ELTE-n szerzett néprajz - újkori művészettörténet muzeológusi diplomát. Több mint négy évtizedes munkássága a címben jelzett három nagy tematikához kapcsolódva egyre jelentősebb eredményeket mutatott fel. Szemléletére a pálya elején különösen Palotay Gertrúd tárgyszeretete és Tálasi István történelem-felfogása hatott. A Néprajzi Múzeum igen felkészült munkatársai, különösen Fél Edit és Kresz Mária, tárgytörténeti fel* Az OTKA T042789 pályázat támogatásával készült.