Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VARGHA - KONFERENCIA - SZEMKEŐ ENDRE: Vargha László és a Néprajzi Múzeum (1946-1949)

kéziratgyűjteményét gazdagítja. A kiállítás elkészült és sikere volt, a kiadvány - benne a tanulmányokkal - végül nem született meg, legalábbis olyan formában, ahogy eltervezték.

23 Hazai kiállításai közül szép sikere volt a múzeumnak a Bartók Béla nemzetközi emlékhangverseny alkalmával a Zeneakadémián megrendezett népzenei kiállításnak is.

24 Külföldön pedig Krakkóban és Szófiában mutathattak be népművészeti kiállítást az ún. Magyar Hét, illetve Magyar Napok rendezvénysorozatán. Az akkori utazási és szállítási feltételek között különösen a szófiai rendezvény grandiózus energiákat igényelt. (BALASSA Iván például a kiállítás lebontására utazván a vasúti pálya megrongálódása miatt 5 napot Belgrádban vesztegelt). VARGHA maga is részt vett a kiállítás felállításában és ünnepélyes megnyitásában.

25 E külföldi kiállításokat VARGHA a nemzetközi kapcsolatok miatt is nagy becsben tartotta, s amennyiben tehette konferenciák, személyes kapcsolatok, intézményi kapcsolatok révén igyekezett a Néprajzi Múzeum, illetve a magyar néprajztudomány pozícióját erősíteni a világban. Ezért vállalt személyesen is szerepet olyan nemzetközi felkérésekben, mint az Amerikai Antropológiai Társaság által kezdeményezett „Antropológusok nemzetközi Katalógusa" összeállítása,

26 illetve a Prágai nemzetközi kongresszus kézikönyvéhez szükséges adatok összegyűjtése.

27 Ez utóbbi a „Magyar népi műveltség (A magyar föld kulturmorfológiája)"című kiadványban összesíti azon magyarországi intézetek adatait, amelyek társadalom és néprajztudományi kutatásokkal foglalkoznak. Terve az volt, hogy a konferencia részvevői számára olyan kiadványt ad át, amelyben az egyes intézmények pontos adatai, kutatási területük és munkatársak szerepelnek a kapcsolatfelvétel megkönnyítésére. E kiadvány elkészítéséhez komoly szervező munkával és levelezéssel járult hozzá VARGEÏA. A nemzetközi kapcsolatok során akadtak olyan kényes ügyek is, amelyeknek intézéséhez finom diplomáciai érzékre is szükség volt. VARGHA igazgatósága alatt jelentkeztek a szomszédos Csehszlovákia és Jugoszlávia küldöttségei a békeszerződés 11. pontja alapján ellenőrizni, hogy milyen kulturkincsek, múzeumi tárgy együttesek vannak a magyarországi múzeumokban, amelyek a fenti két ország „szellemi örökségéhez" tartoznak. VARGHA igyekezett személyes jó kapcsolatokat kialakítani a küldöttségek néprajzos tagjaival, készségesen kísérte őket a raktárakba, biztosította a leltárkönyvek átnézését, fényképek jegyzékét. A kedélyes, távlati kapcsolattartást is reméltető, nem ellenséges viselkedés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy néprajzi múzeumi tárgyakat nem követeltek el a szomszédos országok.

28 A múzeum munkájának külső és szakmai megítéléséhez a kiállítások mellett a kiadványok megjelenése, azokban a tudományos értékű dolgozatok is szükségeltetnek. A múzeum évkönyve a Néprajzi Értesítő legutolsó száma (XXXIV/1-4) 1942-ben jelent meg. VARGHA igazgatása kezdetétől törekedett arra, hogy az Értesítő következő számát megjelentethesse. Minden pénztámogatást kérő levelében, minden költségvetési előterjesztésében, éves és hároméves terveiben kitüntető helyen szerepelt a kiadvány sorsa. És miközben anyagi támogatásért kilincselt, körlevelet intézett a kutatókhoz, hogy küldjenek dolgozatokat a folyamatosság kedvéért 1943. évfolyamnak nevezett XXXV számba, a beküldött kéziratokat szerkesztette, nyomdába adta és 1947-ben megjelentette.

29 Ugyanígy gondozta és újraélesztette a Néprajzi Múzeum Füzetei című sorozatot is, és sikerült SZŰCS Sándor és DIÓSZEGI Vilmos egy-egy tanulmányát megjelentetnie.

30 Szólnunk kell még egy jubileumi ünnepség megszervezéséről, amely szintén VARGHA László igazgatása alá esett, s a múzeum érdekeiért való lobbizás fontos eszközének tekintette. A Néprajzi Tár hivatalos megalakulásának 75. esztendős, de mint a Regulygyűjteménnyel létrejövő néprajzi gyűjteménynek 100. esztendős jubileuma esett 1947-re. A frissen kinevezett agilis igazgatónak sikerült még az év végére egy jubileumi konferenciát a Néprajzi Múzeum épületében úgy megszervezni, hogy azon a köztársasági elnök (TILDY Zoltán) és a vallás és közoktatásügyi miniszter (ORTUTAY Gyula) is részt vegyen, és előadást tartson. Ez természetesen jó sajtót is hozott magával, amely a következő évek költségvetési terveit is jó irányban befolyásolhatta.

31 Végül, de nem utolsó sorban nem feledkezhetünk meg a minden energiát felemésztő szervezési munkák mellett a hétköznapi, csendes de örömöt adó gyűjtemény gyarapító és kutató munkájáról sem. Igazgatása alatt szerezte meg a Néprajzi Múzeum WARTHA Vin-