Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VARGHA - KONFERENCIA - SZEMKEŐ ENDRE: Vargha László és a Néprajzi Múzeum (1946-1949)

ce híres kerámiagyűjteményének néprajzi anyagát, ekkor kerültek végleg birtokba BARÁTOSI BALOGH Benedek mandzsutunguz és ajnu gyűjtései, jegyzetei, illetve CSETE Balázs népviseleteket ábrázoló rajzgyűjteménye is. A Magyar Filmiroda páratlanul értékes fényképanyagának megszerzése pedig egyenesen bravúr volt.

32 Mint feljebb szó esett róla, VARGHA igazgatói pozícióját igyekezett a számára legfontosabb cél érdekében latba vetni, a múzeumhoz tartozó szabadtéri épületek gyűjteményét, a skanzent létrehozni. Ezért csapott le arra a hírre, hogy esetleg az állatkertet elköltöztetik, mert akkor Budapest belterületén, idegenforgalmi szempontból kitűnő helyen akkora területet kapna, amelyen a skanzen és a múzeum elférne. Hároméves tervében 10 táji jellegű építmény megszerzését és fenntartását irányozza elő, közelebbről meg nem jelölt tájegységekből. Nyomatékul a svéd, norvég, dán és szovjet példát említi, ahol már léteznek skanzenek

33 Addig is azonban, amíg nincs alkalmas terület, nincs elegendő pénz, a már birtokban lévő félegyházi malom állagmegóvását intézi,

34 a lebontásra ítélt túrkevei szárazmalom alkatrészeinek megszerzéséért levelez,

35 erőfeszítéseket tesz a vámosoroszi szárazmalom megmentésére és megszerzésére.

36 A népi építészeti felméréseket most is folytatja, amennyire hivatali elfoglaltsága engedi: levelező kapcsolatban áll a zalai táj és népkutató munkaközösség vezetőjével

37 és néha-néha még terepmunkára is ki tud menni a közeli Nógrádba, illetve Pest megyei községekbe.

38 Hogy miért szabta ilyen rövid időre VARGHA igazgatói működését a sors, az irattárból nem derül ki. Az 1946. évi megbízás, illetve az 1948. évi kinevezés után 1949. június végéig követhető nyomon igazgatói tevékenysége, ettől kezdve egészen 1950 decemberéig, az új főigazgató kinevezéséig, helyettese, SZENDREY Ákos gyakorolja a főigazgatói jogokat. Mi lehetett a szakítás oka? VARGHÁNAK lett elege az új államhatalom stílusából s a mindig is vágyott kutatómunka miskolci hívásának engedett, vagy a hatalom szélvihara sodorta akaratán kívül máshova? A dokumentumok erre nem adnak választ, de arra igen, hogy milyen arcpirító „személyzeti" módszerekkel kellett nap mint nap szembenéznie, amelyek közvetlen kollégák, barátok sorsát, életét befolyásolták. Pártkáderek leiratai, körlevelei tanúskodnak arról, hogy már régen nem a szakmai érdekek a fontosak, hanem a politikai hatalom akarata.

39 Ami 1946 végén, 1947 elején még lehetséges volt a szakmai érdekek hangsúlyozására, esetleg egyes eredmények elérésére, az már 1949-ben nem így volt. Addigra már mindent behálózott az egypárt rendszer egyeduralma és agresszivitása, s ennek az új kurzusnak valószínűleg áldozatul esett VARGHA László is. Kapcsolata azonban nem szűnt meg a Néprajzi Múzeummal később sem, hiszen fő vállalkozásához a Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény létrehozásához 1957-1961 között a Múzeum közvetítésén keresztül kapott támogatást.

40 A Néprajzi Múzeum történetében VARGHA László az egyik legnehezebb korszakban irányította az intézményt. Nevéhez fűződik a háborús károk felszámolása, a múzeumi munka folyamatosságának biztosítása, a szakmai érdekek és a tudományos feladatok összehangolása, önálló szervezeti státus kidolgozása. Sok elgondolása akkor torzóban maradt, de utódai bátran nyúlhattak vissza elképzeléseihez, amelyekből mindig lehetett muníciót szerezni a megvalósításhoz. Legjobb példa erre az ünnepi megemlékezés helyszíne, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén.