Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VARGHA - KONFERENCIA - SZEMKEŐ ENDRE: Vargha László és a Néprajzi Múzeum (1946-1949)

ROHEIM Gézához VARGHA László fordult levelével támogatásért. Miközben folyik a toldozás-foldozás az épületben, megindul a múzeumi munka: gyűjtemények számbavétele, kicsomagolása, tisztítás, konzerválás. A tisztviselők elfoglalják helyüket, van aki nem tér vissza soha többet (TAGÁN Galimasán., DINCSÉR Oszkár), azoknak helyettesítéséről gondoskodni kell, működtetni kell az intézményt. A működtetés alapfeltétele a szervezeti beosztás, amelyben minden munkatárs tudja a helyét, ismeri feladatát. VARGHA nevéhez fűződik az a szervezeti beosztás, amely némi változtatással máig érvényes: négy gyűjteményi osztályba és egy általános muzeológiai csoportba rendezte be a gyűjteményi muzeológiai feladatokat. Ekkortól beszélünk a Néprajzi Múzeumban Magyar (osztály) gyűjteményről, Ethnológiai Adattárról, Könyvtárról, Nemzetközi (osztály) gyűjteményről. 1948-ban ötödik osztályként a Népzenei Gyűjteményt hozta létre. Az egyes gyűjteményekhez a gyűjteménykezelő tisztviselőt is beosztotta. így például a Magyar gyűjtemény tárgycsoportjait a következőképpen alakította ki: Gazdálkodás: felelőse BALASSA Iván Építkezés: felelőse VARGHA László és helyettes KRESZ Mária Mesterkedés: felelőse MANGA János Textília: felelőse FÉL Edit Hagyomány: felelőse SZENDREY Ákos Népzene: felelőse DINCSÉR Oszkár (aki azonban ekkor már emigrációban volt, helyette RAJECZKY Benjamin gondozta a gyűjteményt) Majd ezeknek a gyűjteményeknek is elvégezte a teljes tematikus felosztását. Az Építkezés tárgycsoportot például - amelyben kutatási érdeklődése miatt is érdekelt volt - három tárgyegyüttesre, a szabadtéri néprajzi építményekre, a házberendezésre (bútor, világítás), és a konyha, a táplálkozás eszközeire osztotta. A precíz és aprólékos felosztást a tervbe vett új nyilvántartási szisztéma bevezetésének feltételeként végezte el. Távlati célok is lebegtek szemei előtt, hiszen ekkor még a Néprajzi Múzeumnak szabadtéri néprajzi építmény gyűjteménye nem volt - kivételt képezett a félegyházi szélmalom és a bakonypéterdi taposómalom birtoklása, amelyeket azonban ott helyben kívántak tartani,

17 - mégis a felosztásban már szerepelt ilyen gyújteményegyüttes. Nyilvánvaló, hogy VARGHA fejében már ekkor megfogalmazódott egy szabadtéri múzeum közeli felállítása.

18 Az általános muzeológiai csoportba rendelte a fényképezés, a restaurálás és a karbantartás feladatait, s vezetőjévé muzeológus tisztviselőt állított. VARGHA László igazgatói működésének első évében a következő munkatársakkal dolgozott együtt: SZENDREY Ákos volt az igazgató-helyettes, s egyúttal az Ethnológiai Adattár vezetője is, MANGA János a fotólabor vezetője, a mesterkedés gyűjtemény őre, FÉL Edit a nemzetközi gyűjtemény vezetője, a textilgyűjtemény őre, BALASSA Iván a magyar gyűjtemény vezetője, NÉMETHY Endre az Adattár őre, egyúttal megbízott gondnok, KRESZ Mária asszisztens a tcxtilgyűjtemény és kerámiagyűjtemény kezelője, KODOLÁNYI János a Könyvtár vezető helyettese, VAJDA László a tengerentúli gyűjtemény kezelője, DIÓSZEGI Vilmos gyakornok az ázsiai gyűjtemény őre, SÁNDOR István, a Könyvtár vezetője, RAJECZKY Benjamin, a Népzenei Gyűjtemény helyettes vezetője, CSIKÓS TÓTH András, az Adattár Rajzanyagának kezelője, BANÓ István, az Adattár kéziratainak kezelője, CSILLÉRY Klára önkéntes gyakornok a Magyar Osztályon, SZALAY Zoltán iparművész a múzeum restaurátora, JÁKY Anna és NEMESKÉRY Jánosné adminisztrátorok.

19 A szervezeti beosztás elkészítése azért is fontos feladat volt, hogy a hiányzó szakemberek státusát az egyes feladatokhoz a minisztériumtól ki tudja lobbizni. Hiszen a felosztásban jól látható volt, hogy egy tisztviselő több gyűjtemény vezetésével, több feladattal volt megbízva. Például SZENDREY Ákos főigazgató-helyettesként a Magyar osztály Hagyományok tárgyi gyűjteményei felelős muzeológusa, az Ethnológiai Adattár osztályvezetője, valamint az adattár klisé gyűjteményének gondozója volt egy személyben. Vagy MANGA János a mesterkedésgyűjtemények - azaz a pásztorművészet, fafeldolgozás, fémfeldolgozás, agyagfeldolgozás, fonás-szövés, bőrfeldolgozás, gyertyamártás, bábosság, és céhemlékek - felelős muzeológusa volt, emellett a fotólabor vezetője is. VARGHA nem is habozott igényeit bejelenteni a költségvetési tervezésnél, majd a távlatosabb hároméves terv elkészítésénél. így fogalmaz a személyi szükségletek tárgyszó alatt: „A Néprajzi Múzeum alkalmazottainak jelenlegi