Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VARGHA - KONFERENCIA - SZEMKEŐ ENDRE: Vargha László és a Néprajzi Múzeum (1946-1949)

Ezt a miniszteri indoklást aztán a minisztertanácsi előterjesztésben is viszontláthatjuk, amely „szükségesnek tartja a Magyar Történeti Múzeum szakszerű decentralizációját és ebből a célból a Néprajzi Múzeumot (néprajzi tárát) és az Iparművészeti Múzeumot anyagának különös gazdagságéira tekintettel önálló Országos Magyar Néprajzi Múzeummá, illetőleg Országos Magyar iparművészeti Múzeummá kívánja megszervezni ..."

8 Sikerült még VARGHAnak a minisztertanácsi előterjesztésbe az önálló költségvetés biztosítását is beépíteni, így nem volt akadálya a módosító rendelet megszövegezésének sem. Azonban a végleges rendelet akkor mégsem született meg, ez a terv valószínűleg áldozatul esett a politikai küzdelmeknek. A Néprajzi Múzeum csak részlegesen nyerte vissza önállóságát, miszerint a Nemzeti Múzeum szervezeti és költségvetési keretébe visszakerülve, de önálló szakmai tevékenységgel bíró országos múzeum lett. A múzeum jogi rendbetételével párhuzamosan legfőbb feladat a páratlan gyűjteménynek otthont adó épület fizikai rendbehozatala volt. Az ostrom súlyos károkat okozott az épületben, a kiállítótérben lévő gyűjteményben, laboratóriumokban, munkaszobákban. DOMANOVSZKY 1945. április 30-i jelentéséből idézünk: „A második emelet utcai frontján az épület több belövést kapott, melyek a falakat átütötték és részben lerombolták. Különösen a díszterem van romokban, ennek első része jórészben hiányzik. De ennél is vigasztalanabb a helyzet az Elnök utca felöl. Itt az épület 21 belövést kapott, úgy hogy jóformán az egész komlóban van. ...a tetőszerkezetet a gránátok és bombák teljesen összezúzták, ...az épületnek ez a része teljesen fedetlenül áll. ...a csatornák legnagyobb része teljesen megsemmisült, ...a második emelet már teljesen beázott. A külső ablakok a bombázások idején, a leemelt belső ablakok pedig az ostrom alatt teljesen megsemmisültek. .. .Az állandó bombázás miatt csaknem teljesen megsemmisült a villanyvezeték. ...A műteremben és laborban történt a legnagyobb pusztulás, a gépeknek legnagyobb részét vagy elvitték, vagy a helyszínen megsemmisítették...A gyűjtemények közül a legnagyobb károk a textil és a gazdasági eszközök raktárában voltak,... különösen az erdélyi gyűjtések szenvedtek nagyon sokat. "

9 Természetes, hogy VARGHA László számára a legfontosabb feladat mégiscsak a hivatali elődei (DOMANOVSZKY, SZENDREY, LAJTHA) által már megkezdett helyreállítási munkák felgyorsítása, hogy a muzeológiai munkának legalább a minimális feltételei biztosítva legyenek. A kivérzett országban ez bűvészmutatványokra sarkallta a vezetőt. Politikai hovatartozásra való tekintet nélkül írt, kilincselt, koldult befolyásos embereknél segélyekért, támogatásért csakhogy beosztott tisztviselői a körülményekhez képest megfelelően munkálkodhassanak. 1947. február 13-án VAS Zoltántól kér audenciát és visz magával kárjegyzéket is pontos összegszerű kimutatással.

10 A kért összeg felét megkapja - ezért is hálás. De már február 22-én KERESZTÚRY Dezső VKM miniszterhez fordul beadványával és az összeggel. KERESZTÚRY ezt a Közmunka és Építésügyi miniszterhez továbbítja, ahonnan szintén kap a múzeum pénzt.

11 Márciusban KERESZTÚRY helyett már ORTUTAY Gyula a VKM miniszter, VARGHA hivatalból neki is ír egy feljegyzést a Néprajzi Múzeum megmentése és újjászervezése címmel.

12 ORTUTAY ekkor a Néprajzi Társaság elnöke, VARGHA a főtitkára -lehetséges, hogy szóban már megállapodtak. Júniusban VERES Péter, mint Építés és Közmunkaügyi miniszter kap segélykérő levelet VARGHÁtól: „Kedves Péter bátyám" kezdetűt. A levél alján VARGHA keze írásával: „személyesen adom át: 1947. VI. 30-án". Ha VASS Zoltántól 50 ezret kapott, itt 250 ezret kér. A személyes kihallgatás, a baráti viszony, a jól előkészített dokumentum eredménye, hogy egy újabb 65 ezres támogatáshoz jut a legszükségesebb kőművesmunkákra.

13 Persze eközben nemcsak a kőműves munkákra, az épület helyreállítására kell koncentrálnia: az elpusztult fotólabor és a konzerváló műhely eszközeinek pótlása, a kiállító tér szekrényeinek elkészíttetése a múzeum működéséhez elengedhetetlenül fontos, ezt az összeget a Nemzeti Múzeum felújítási alapjából igyekszik biztosítani.

14 De ha egyik helyről nem sikerül elegendő pénzt szerezni, más források után is lehet nézni: még nem húzták le a vasfüggönyt, még lehet a Rockefeller alaptól

15 és a Viking alapítványtól is szerezni valamennyit, pláne ha személyes kapcsolatok is vannak, vagy magyar az alapítvány elnöke. Ez idő tájt a New York székhelyű Viking Fundnak FEJŐS Pál volt az elnöke, aki ROHEIM Géza közbenjárására 1500 dollárt szavaztatott meg a tanáccsal a Néprajzi Múzeum rehabilitációjára.

16