Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

SÁRI ZSOLT: A Hangya szövetkezet mintafaluja - Tordas

UTCAKÉPEK A SZÖVETKEZETI MUNKA UTÁN 9Ú5 Af. HOSSZÚSÁGBAN ELKÉSZÜLT A BETONJÁRDA ÉPÍTIK A JÁRDÁT 4-5. kép. Utcaképek a szövetkezeti munka után. In: WÜNSCHER F. 1941. lyi csoportja. Előtte néhány évig a helyi gazdák egy csoportja már szövetkezett a tej közös értékesítésére, de ekkor még vállalkozóknak adták el a tejet (2-3. kép). A szövetkezeti mintafalu A mintafalu létrehozásának színterei: - mintagazdaság, - szociális és kulturális intézmények: leventeotthon és bentlakásos gazdasági iskola - ma Növénynemesítő Intézet-, egészségház: zöldkeresztes rendelő, óvoda, kultúrház és mozi, - szövetkezeti épület: szövetkezeti bolt, hitelszövetkezet, italmérés, gazdakör, színházterem, a boltvezető lakása, tejszövetkezet, jégverem, - falukép építés: elindítanak egy mozgalmat a járdaépítésre. 1939-40-ben csaknem egy kilométer hosszú járda szakaszt építenek meg. A háztulajdonos gazdák a munkát adják, míg a Hangya Szövetkezet az alapanyagot biztosítja az építéshez. Növénytelepítési akciót szerveztek: kertészmérnökökkel feltérképezték a környéket, a földrajzi és terep adottságoknak a legmegfelelőbb fát választották ki. Két év alatt 3000 diófacsemetét ültettek el a településen. Ennek a leglátványosabb része a főutca két oldalának betelepítése volt, ez ma is jól látható a településen, lakóházépítés: a tervek megszülettek; a valóságos építkezés nem indulhatott meg a világháború miatt; csupán a mintatelep területén építettek fel ezen tervek alapján néhány lakást; ezekről szólunk részletesebben is (4-9. kép). 6-7. kép. Az egészségház a 40-es években és napjainkban. (Archívfotó és SÁRI Zsolt felvétele)