Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

SÁRI ZSOLT: A Hangya szövetkezet mintafaluja - Tordas

8. kép. A szövetkezeti italmérés, kocsma a 40-es évek elején (Archívfotó) 9. kép. A tordasi Hangya Szövetkezet kultúrháza (SÁRI Zsolt felvétele) A mintagazdaság A szövetkezeti major létrehozásának célja egy olyan kis mintagazdaság létrehozása volt, ahol a szövetkezet különböző ágazataiban létrehozott gépeket, termékeket használhatták, mintát adhattak a birtokkal rendelkező parasztság számára. A szövetkezeti mintatelepen hozták létre a szövetkezet majorját, a mintagazdaság épületcsoportját. A gazdaság területén különböző, a gazdaság számára szükséges új épületeket emeltek: istállókat, magtárat, lábaspajtát, szárítókat, kukoricagórékat. Emellett „különleges intézmények" is létrejöttek a mintatelep területén: szövetkezeti tanintézet, a szappanfőző, a baromfikeltető, a dendrológiai kert, a faiskola, és a mintakonyhakert. A gazdasági épületek mellett lakóházakat is építettek a telep területén: körzetvezetői mintaszékház, minta lakó- és cselédházak (10-12. kép). 10. kép. A mintagázdaság terve. In: WÜNSCHER F. 1941. 11. kép. Leventeotthon és bentlakásos gazdasági iskola épülete, ma a Növénynemesítő Intézet központja. (SÁRI Zsolt felvétele) 12. kép. A mintatelep magtára (SÁRI Zsolt felvétele)