Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KNÉZY JUDIT: Mediterrán kertek hatása a Kárpát-medencében. Kertépítés, táplálkozási hatások a 19. századig

4. kép. Comenius Johann, Amos Orbis pictus című munkájának késői, kiegészített Pozsonyban 1806-ban megjelent munkájának címlapja vadaskerttel őket mind a kastélyok, mind a gazdasági épületek, alkalmazottak lakásainak tervezésében. Az itáliai konyhák növényi nyersanyagait megtermelő kertek éppúgy, mint az olasz konyhaművészet egyaránt példaértékűvé lettek. A reneszánsz kertek divatjának terjedésével meghonosodtak részben azok a növény új donságok is, amelyek az olasz konyhára jellemzőek voltak. Nemcsak magok, de „olasz palánták" révén is megjelentek. A cserépbe ültetett növények (például szegfű, rozmaring, facsemeték) divatjának elterjedésével függött össze a rozmaring térhódítása is, amely mártás, ecet, gyógyfőzetek, savanyúságok ízesítője, egyben koszorúnövényként a szűziesség, fiatalság, szerelem jelképévé vált már a 16. században. Megtalálták a váci Fehér templom 18. századi kriptáiban a polgári lakosok koporsóiban is, de a 19-20. századi falusi hagyományokban is megvolt a szerepe.

41 A barokk kertkultúra átmentette a korábbi kertekből az „olasz kertek" és „olasz fák" csoportjait, a fasorokat (6. kép), üvegházakat is, utóbbiakat technikailag tökéletesítették. A déli gyümölcsöket, mint a narancs, citrom, gránátalma, füge, kényes cserjéket, fűszereket (babér, rozmaring, sáfrány) télre üveg- illetve „narancsházakban" tartották.

42 A megfelelő szakemberek alkalmazása áthatotta az egész kertkultúrát. Általában sokfelé ültettek gyümölcsfákat például a szőlőkbe kisméretűek csonthéjasokat. A kivágott fák helyett nemesebb csemetéket szereztek be. A nemes oltványok mellett fontos szerepe lett a jó magok - főként zöldségfélék - beszerzésének. Az olasz magtermelésnek Velencében és Genuában alakult ki központja. Velencével közvetlen kapcsolata volt a magyar vásárlóknak, a genuai finom főzelék- és zöldségmagokhoz Bécsben élő olasz kereskedők révén jutottak a magyarok.

43 A nagy- és középbirtokosok arra törekedtek, hogy kertészeti központjaikat városok, mezővárosok közelében létesítsék, hogy zöldség-, gyümölcsféléiket, borukat az ottani piacokon, vásárokon értékesíthessek.

44 A gyógynövények, gyógyszerek terjesztésében, kórházak, gyógyszertárak létesítésében a szerzeteseknek a török hódoltság idején, de után is megmaradt a szerepe. A Felvidéken élő jezsuita papok által készített gyógyszerek jutottak el a legmesszebbre. Vándor „tótok, olajkárok, ven-