Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KNÉZY JUDIT: Mediterrán kertek hatása a Kárpát-medencében. Kertépítés, táplálkozási hatások a 19. századig

HERBAR I

VM AZ FAKNAC FVV EKNEC NEVEKRŐL, TERMESíETEKroí cs ha0nJÍról, Magyar nyclwrc, és ci I

cadre hoíni az D^aoror Kônyutjbàl íz Hoihí Melius Peter. Nyotntattot Colofuárat Hdtai Cifparne Műhciíyelié, <i. j. 7g. EUlendobcn. 5. kép. Bogsch János 1802-ben Pesten kiadott kertészeti munkájában található magyar kert rajza, azaz zöldséges-, virágos- és gyümölcsöskert együttes megjelenése gerecek" hordták szét közép-Európában, de még Oroszországban is. A protestáns lelkészek vállaltak felvilágosító szerepet híveik körében a gazdálkodás és más kérdésekben, de ők inkább németországi, németalföldi tapasztalataik, vagy könyveik alapján. Nagy szerepe volt a reneszánsz vívmányok közvetítésében Comenius Jánosnak, akinek gazdasági tankönyve A látható világ több kiadást is megért (például 1709.1805: Pl. 4. ábra). Az itáliai konyha, mint modell A késő-középkorban az itáliai konyha diktálta Európában a divatot. E terület enyhe, száraz klímája alkalmas a növénytermelésre, de vékony talaja miatt inkább a zöldség, gyümölcs- és szőlőtermelésnek kedvezett. Nagyot lendített a középkori Itália gazdálkodásán és kultúrájának alakulásán a tenger közelsége a „nagy kék országút", amely közvetítette a hajózással elérhető vidékekkel a kereskedelmet. A középkori fellendülés ismét a tengerpartok 6. kép. Az Eszterházy család keresztúri (Creitz) barokk kastélyának és kertjének képe, rézkarc környékén történt, mint korábban a római birodalomban. A hajózás révén Itália továbbra is a kereskedelem, a városi fejlődés és civilizáció egyik legfőbb központja maradt.

45 A kereskedelem tovább terjeszkedett a szárazföldön is. A késő középkortól a 18. századig a táplálkozási újítások jelentős része olasz, vagy olasz közvetítésű volt. Az első részletesebb magyarországi adatok az olasz hatású konyháról Hunyady Mátyás udvarából állnak rendelkezésre, főként olasz importárukról. Beatrix királyné több alkalommal kért nővérétől Forliból gyümölcs- és zöldségmagokat. 1487-ban vöröshagymák, 1489ben firenzei dinnye, saláta- és más zöldség magvak érkezését köszönte meg.

46 Az ő hatására kezdték a kis cipók készítését az addig szokásos méretű kovászos kenyerek mellett.

47 Még nem volt kanál, kenyérrel mártogatták ki a sűrűre főtt leveket. Sokféle húst fogyasztottak, még pulykát is, sokféle vadat, madarat is, mert a királynak hatalmas vadaskertjei voltak.