Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KNÉZY JUDIT: Mediterrán kertek hatása a Kárpát-medencében. Kertépítés, táplálkozási hatások a 19. századig

3. kép. Horhi Melius Péter 1578-ban Kolozsváron kiadott Hebáriumának címlapja kerített kerttel, ágyasokkal, edényekbe ültetett virágokkal, facsemetékkel őket. A török dúlás után a beomlott templom­boltozatok helyreállítása többe került volna, mint az, hogy deszkázattal fedték be a templom­hajót, a kórust, a karzatot és festőasztalosokkal díszíttették. 37 A 18. században a barokk külsejű templomok egy részében is a reneszánsz kazet­tás mennyezetet és formavilágát alkalmazták a Dunántúlon is. Ezek a vándormesterek idővel paraszti igényeket is kielégítettek és bútordíszít­ményeiket is az ő igényeiknek megfelelően for­málták át. A reneszánsz pillérekkel vagy faosz­lopokkal kiképzett tornácai, melyeket még a díszkertek kisebb épületein is alkalmaztak, de csak a 18. században kezdtek általánossá válni a falvak módosabb rétegeinek építészetében, de már a barokkban kialakult gazdagabb változatos formák követésével. 38 A reneszánsz díszkertek tervezése hatott a haszonkertekre is, mint a mértanias kialakítás, az ágyások létrehozása, a cserépben vagy más edényben nevelt virágok, facsemeték beveze­tése (3. kép), helyi vagy importból származó nemesebb magok, palánták megszerzése, fa­sorok ültetése. A gyümölcsösöket, szőlős-, va­daskerteket (4. kép), a halastavak környékét, vívó és más testedzést szolgáló pályák környé­két is kertszerűen gondozták a fenti vívmá­nyok alkalmazásával. Tanult kertész még a 16. században nagyon kevés nagybirtokon dolgo­zott. A főurak, főpapok kertjeire az volt jel­lemző, hogy eltérően a nyugat-európai példák­tól még a 16-17. században is, hogy a díszker­tek nem különültek el, hanem „magyar mód­ra" a zöldséges-, virágos és gyümöcsöskert is együtt jelentkeztek. 39 Ilyen kertet ábrázol egy 1802-ben Pesten megjelent kertészeti szak­könyv is 40 (5. kép). Az épület stílusának meg­felelően tervezték meg a gyümölcsösöket, konyhakerteket, díszkerteket és a fasorokat stb. Különösen mély volt a protestáns erdélyi és a partiumi magyar vidékek vár- és kastély­építőinek kapcsolata az olasz hagyományokat képviselő mesterekkel. Kolozsváron az olasz építőmesterek letelepedve sajátos helyi iskolát alakítottak ki a mellettük nevelődött helyi származású szakemberekkel együtt. Nyugat- és Észak-Magyarországon a ba­rokk építészetnek és kertkialakításnak első igénylői főként a katolikus főpapok voltak, majd e területek katolikus főurai is követték

Next

/
Thumbnails
Contents