Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KNÉZY JUDIT: Mediterrán kertek hatása a Kárpát-medencében. Kertépítés, táplálkozási hatások a 19. századig

2. kép. Középkori gyógynövényes, fűszeres és virágoskert rajza ágyasokkal Szent Brabantiáról való miniatúrán. Dieter Hennebo Artemis: Gärten des Mittelalters. 128 .p. részei hamarosan a pihenés, szórakozás, találkozók helyei is lettek elrendezésükkel, növényeikkel a testi és szellemi képességek, a küzdelem és az elnyert szerelem szimbólumai. A várak építését követően hozták létre a hozzátervezett kerteket. A későgótikában már díszkertek létesítését is szükségesnek tartották. A királyi központok közelében sokat tartózkodó világi és egyházi urak kastélyt építettek. Míg vidéki birtokaikon elsősorban haszonkerteket gondoztattak, a királyi központokban már díszkertek, a szórakozás helyeit is igényelték. A nagyszabású építkezésekhez külföldi, ritkábban francia, német, gyakrabban olasz építőmestereket hívtak be.

33 így előbb-utóbb nemcsak az olasz vár-, templom- és kastélyépítészet, hanem az olasz kertépítészet is hatást gyakorolt a Kárpát-medencére. A világi és egyházi személyek jelentős része Itáliában tanult és csiszolta ízlését, tapasztalatait itthon megkísérelte megvalósítani. Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár volt az első nagy kertépítő, aki a késő gótikus és kora reneszánsz építészetet ötvözte Budán, Visegrádon és másutt.

34 A magyar királyok olasz kapcsolatai révén is érkezett mindenféle olasz szakember az országba. Már Hunyady János a nagy törökverő hadvezér is Raguzából (ma Dubrovnik) hozatott kertészeket és szőlőműveseket birtokaira. Fia Hunyady Mátyás király olasz felesége révén a legnevesebb építőmestereket, kőfaragókat, szobrászokat, festőket, fazekasokat, kertészeket meg tudta szerezni Olaszországból. Az olasz előkelőségek szívesen küldtek egymásnak jóféle magokat és palántákat, gyümölcsöket. Magyarországon is divattá vált, hogy a király és királyné, az előkelő urak és asszonyok szívesen kertészkedtek jobbágyaik segítségével. Mátyás király híres kertépítő lett, bővítette a budai, Rákos mezei, visegrádi, pozsonyi pesti várait és kertjeit. A budai várba vízvezetéken keresztül vezették fel e vizet még Zsigmond idejében.

35 A bort köpő márvány díszkutak, (például Visegrádon) márvány villák, hűsölő vagy a teraszból nyíló pincék, díszes medencék, fürdők, szobrok vagy az élő sövényből kialakított labirintusok csak érintőlegesen tartoznak témánkhoz. Az elit kultúrában a kertekben való tartózkodás nemcsak hasznos foglalatosság, hanem inkább az egészséges szórakozás, testedzés, versenyezés, múlatás, pihenés lehetősége is volt. A késő gótika, de főképp a reneszánsz - a Kárpát-medence esetében elsősorban az olasz reneszánsz - hatása sokkal összetettebb volt, mint a korábbi korszakokban máshonnan érkező újdonságoké, akár a román és a korai gótikus stílus elemeinek meghonosodásáé. A királyi udvar, a főurak, módosabb köznemesek, főpapok, de a városi polgárok egész kultúrája, életmódja, szemlélete egyaránt átformálódott. A népi építészet díszítőformáiban, a bútorzat, lakáskultúra, kerámia, viselet egyes szerkezeti és díszítőelemeiben jóval megkésve jelentkeztek a reneszánsz vívmányai. A felvidéki és erdélyi reneszánsz az európai átlagnál hátrányosabb helyzetében az olcsóbb díszítésben (falfestés, sgrafittó, fafaragás, faszerkezetek festése) tudott kibontakozni, s a virág-, inda-, levélmotívumok formagazdagságával és színpompájával fejezte ki a korszak emberének érzelemvilágát - írja ISTVANFY Gyula.

36 A díszítmények, motívumok, de még a középkori eredetű szimbólumok is elsősorban vándor kőfaragók, majd festett templombelsők, bútorok készítői, fémművesek révén jutottak el a falvak népéhez. A szegényebb egyházak, faluközösségek foglalkoztatták