Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

BATÁRI ZSUZSANNA-SZONDA ISTVÁN: „Új csizmám nyalka"

18. kép. Abnémer A következő lépés a politúrozás előtt a talp belülről történő reszelése. Belül a talpat is átütő faszeg feje kilátszik, és ezért le kell reszelni, ehhez kireszelőt és rózsareszelőt használnak. 19. kép. Kireszelő és rózsareszelő Utóbbi szerszámnak kerek feje, és egyenes nyele van, ez teszi lehetővé, hogy a csizma sarkánál reszeljenek vele, a kireszelő nyele pedig ferde, és csak az orr-rész reszelésére alkalmas. Ezután kefével rádörzsölik a politúrt a sarokra és a talp oldalára, illetve a lágyrészre és a sarok lágyrész felőli függőleges oldalára, majd a felületet megviaszozzák, hogy a festést takarja és sima legyen. Ezt ampasszal

55 rásütik, és a hideg viaszt így melegen belenyomják a bőrbe. A saroknál ampaszt, a talpszéleknél szélsütőket, snittvasa

56-t használnak erre a célra. A felületet ezután fényesítő kefével át kell kefélni. Az ampasz - ebből is 1-2 darab van egy csizmadiaműhelyben - kisméretű, kalapács alakú szerszám, amelyet a spirituszlámpánál felmelegítenek, majd melegen rásütik vele a festéket a csizma felületére. A snittvas234 20. kép. Fafütyülő, ampasz, snittvas ból egy műhelyben több darab is található, különböző méretben, hogy mindenféle talpvastagsághoz megfelelő legyen. Mind az ampasz, mind a snittvas a pangli oldalán, szögön kap helyet. Amikor a csizmadiák kisebb javításokat végeznek, nem használnak felmelegített vasat, hanem a fafütyülőnek

51 nevezett faszerszámot, amelynek a felső végénél van egy kiálló nyelve. Ilyenkor ezzel dörzsölték meg a lábbelit, hogy fényes legyen. A politúron kívül festettek még zacskós tintaporral is, amit előzőleg vízben beáztattak. Díszítés A csizma szárát felül minta segítségével körbevágják, majd zsinórral díszítik, ezt há21. kép. Szegő felvarrása, 2005. október