Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

A főhomlokzatot koronázó, újabb készítésű, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja jelenleg jóval változatosabb, mint az állapotterv, a napsugármotívum közepén is az archaikusabb, gyűrűvel övezett, köralak helyett négyszögletes a kis, szellőzőnyílás. A zsalugátersáv kilenc rekeszből áll: a középső mintafaragványt boltíves, kettős vakzsalugáter, gérbéllés, ismét boltíves, kettős vakzsalugáter és legyező fogja közre. Az oromzatot alulról a profilos deszkakonzolok által tartott, esővető deszka és csipkézet szegélyezi (133b. kép). A tetőt szalagcserép fedi. Az épülethez vakolatlan téglakerítés csatlakozik; a járda melletti zöldsávban hatalmas tuja takarja el az igen szép állapotban tartott homlokzatot. Av. Szécsi u. 14.-Kácsa u. 2. Deák-ház Története: A 223 I löles teleknek a két utca által közrefogott, tompaszögű sarkára emelendő, földszintes lakóépületre, valamint a már fönnálló, ideiglenes, kisméretű lakóháznak kamrául való állandósítására Deák Gergely és neje, Vas Julianna 1883. július 29-én kért építési engedélyt. Ebben 1883. augusztus 13-án a lakóépületre nézve kikötötték, hogy „miután a ház sarokra épül a hossz oldal is megfelelő külső kiállítással látandó el. Az ideiglenes épület állandósítása a végleges lakház elkészülte után (nyilván külön illeték befizetése mellett) külön lesz kérelmezendő. Az ideiglenes járda megállapítása végett az építészeti hivatal megkeresendő. " A kérelemhez egy Aa jelű típustervet mellékeltek: ,A telek jobboldalán álló egyszerű lakház. 1 szoba, konyha és kamra". A Csala Josef építő által szignált terven a kamra elhagyását jelezték; az oromzatot eredendően függőleges deszkázás tölti ki. A lakhatási engedélyt 1885 októberében nyerték el.

144 Leírása: A terven - a kamra elhagyásával - 5,70 m x 9,82 m alapterületű, kétsejtes és tornác nélküli a lakóház; a jelenleg látható épület tanúsága szerint azonban tisztes hosszal és tornáccal épült. A fejezetes pilléres tornác - a kevesek egyikeként - máig megőrizte eredetileg volt, nyitott formáját. A típusterven csak az épület külső és belső sarkai kapnak téglapillér erősítést, a pallókra ültetett, 48 cm vastag falak alatt 1 m-enként 3 m mélyre lenyúló, kihegyezett, kettős cölöpalapokat jelölnek. A lehullott vakolat alól előtűnik, hogy a téglalábazat fölött az ablakkönyöklőkig egységesen téglából rakták a falakat, följebb soronként váltották az égetett és a vályogtéglát. A fejezetes pilléres, ma is nyitott tornácra eredetileg ajtó vezetett az utcáról, hejyére később - a többi hagyományos formájúval és méretűvel egyező - ablak került archaikusán kifelé nyíló szárnyakkal, 1 + 2 tengelyekkel; a hosszoldalt három hasonló ablak töri át. A főhomlokzaton, s elsősorban annak ablakai körül egységesen az art deco idejét idéző vakolatmustra látható, fölöttük megvan még a napsugárdíszes oromzatú házakon általános, sima, vakolt főpárkány. Az 134. kép Av. Szécsi u. 14.-Kácsa u. 2. épület tető alatti része, valamint a kémény igen elhanyagolt képet mutat, az ablakok kitörve, láthatóan használaton kívül. Mindezek ellenére a ház még szinte teljesen ép, egyben patinás megjelenésű, rész-letgazdag, másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzattal dicsekedhet. Zsalugátersávja kilenc rekeszből áll: a középső kisnapsugarat kettős vakzsalugáter, gérbéllés, egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás (134. kép). A tetőt szalagcserép fedi. Av. Tarló u. 7. Huszta-ház Története: (*A. v. 479. > Káka u. 479. > Káka u. 526. új >) A 190 öles telek utcavonalának bal oldalára emelendő, földszintes lakóházra Huszta János és neje, Tóth Rozál 1880. július 19-én kért építési engedélyt, amelyben - 1880. augusztus 9-én - kikötötték, hogy „mielőtt folyamodó a tényleges építkezést megkezdené tartozik azt 24 órával előzőleg a városi mérnöki hivatalnál bejelenteni". A lakóház egyAa jelű típusterv alapján épült, erre azonban mindössze egy jegyzőkönyvi bejegyzés utal. A típusterv egy tornác nélküli, hagyományos beosztású, háromsejtes lakóházról szól egy szobával, szabadkéményes konyhával és kamrával. Az épületnek mindössze a téglával megerősített sarok- és csatlakozópontjain jelöltek alapozást. A típusterv függőleges deszkaoromzatot tüntet föl a homlokzaton. A lakóházról ténylegesen mindössze egy 1889. évi, a városi mérnöki hivatal által készített, egyszerű, fölmérési rajz maradt fönn, amelyet Scheczhnion (?) v. mérnök látott el kézjegyével. 1880. szeptember 2-án egy újabb kérelmet nyújtott be Huszta János-Török Imre ügyvéd által - a hatósághoz, miszerint „... házi telkemen, házam felépítésére az engedélyt megnyervén, azt fel is építettem, azonban mint jószág tartó szükségem van még egy ló istálóra, melyet udvarom belsején felépült házam végében a szomszédok sérelme nélkül szándékozom felépíteni, ... Méltóztassék a fenti udvar telkemen egy 3Vi öles istáló felépítésére részemre engedélyt adni, s étről engem