Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

ban már 1973 előtt stílusidegen, széles, háromszárnyúra cserélték.

139 Azóta a homlokzatot lesimították (129. kép); a hosszoldalon azonban még ott sorakozik a hátsó helyiségek három, hagyományos formájú nyílászárója. Az épülethez míves kerítés és nagykapu csatlakozik: a fejezetes pilléres, vakolatlan téglakerítésben tégla szegmentív alatt nyílik a finom részletképzésű, háromszakaszos deszkakapu. Av. Szabadsajtó u. 66. Csonka-ház Története: A 167 Döles telek utcafrontja jobb oldalára építtetett földszintes lakóházat és istállót Csonka Antal és neje, Oláh Rozál. Az 1882. január 22-én benyújtott kérelemhez a D jelű típustervet mellékelték: ,^4 telek jobboldalán álló egyszerit lakhaz. Konyha által elkülönített 2 szoba, kamra és pincze". A Papp Sándor építő által szignált terven jelezték, hogy „a ház végi padláslépcső elmarad, a folyosó alá jön". Az év februárjában kiadott építési engedélyben kikötötték, hogy „az istálló a lakházzal együttesen épülhet, és az udvarban keresztben állítható, azonban a lakháztól legalább 5,00 mtrre". A lakhatási és - az istálló helyett fásszínre vonatkozó - használhatási engedélyt 1885. december 3-án nyerték el. 1903. június 20-án Csonka Antal a lakóház tornác traktusának beépítésével történő bővítéséhez kért engedélyt; ebben kikötötték, hogy „köteles folyamodó legalább +9,00 m magasságig mészhabarcsba rakott téglával falazni". A kéréshez mellékelt és Nagy József építő által szignált terv igen gondos munka, különösen hogy egy jelentéktelen átalakításról volt csak szó (130a-b. kép). 1905. július 20-án az építtető egy év hosszabbításért folyamodott, „miután viszonyaim 1903-ban nem engedték meg, hogy az építkezést végrehajthassam". (Ezen az iraton Csonka Antal neve mellett egy + látható, s föl kellett tüntetni névíróját is Kovács György.) A hozzájárulás 1905. október 2-ra született meg. A folyosó elfalazással kialakított konyha és kamra ügyében 1907. február 18-án kelt a használhatási engedély azzal, hogy „a padlás feljáró 3 hónapi határidőben tűzmentes padlásajtóval volna ellátandó". Ezen építkezés idején a porta hátsó felét kertként hasznosították, s az udvarnak a kerttel való határának közepén állt a kút. 1932-1934 között Csipak Károly a lakóház folytatásában egy annál keskenyebb istállót épített.

140 Leírása: A 8,50 m x 15,00 m alapterületű lakóház eredetileg a hagyományos, háromsejtes parasztház beosztásával épült: a tornácról nyílt a szabadkéményes, pitvaros konyha, s tőle jobbra és balra egy-egy szoba. A helyiségek számát a tornác beépítésével növelték, ami által egy másik konyha, folyosó és kamra készült utalva két család jelenlétére. Az épületben ekkor finom kidolgozásúak és filungosak az ajtók. Az utcai homlokzaton ezen átépítéskor a polgárházakon megszokott architektonikus elemeket lát130a. kép Av. Szabadsajtó u. 66. Alaprajz a folyosó beépítéséről; 1903. 130b. kép Av. Szabadsajtó u. 66. homlokzatrajz; 1903. hatjuk kissé provinciális stilizálással. A 1 + 2 elrendezésű ablakok körül profilos, húzott vakolat-keretezés, vízszintes, tagolt szemöldök frízzel, vakolattükrös parapet; a falfelületet szintén vakolattükrös lizénák és a sima sávként megjelenő főpárkány tagolják és szegik. Jelenleg a közelmúltban fölújított homlokzaton a 2 + 2 tengelyű, redőnyös ablakokat stilizált vakolatkeret övezi a dörzsölt téglalábazat fölött. Az oromzat tekintetében állapottervként szolgáló, 1903. évi rajz meglepő módon a Szegeden igen ritka (de éppen nem példa nélkül álló) beosztást mutat: a fele magasságban húzott, vízszintes osztás fölött csak egy fél napsugármotívum, s az így jóval szélesebb, de itt üresen hagyott zsalugátersávot két oldalról a fölsővel egyező rangú legyező fogja közre. Ezzel szemben a meglévő napsugárdíszes oromzat a jellegzetes szegedi arányokat és részleteket követi, egyúttal remek állapotú és teljesen ép. Egy közelmúltbéli épület-szélesítés előtt valószínűleg két traktus szélességű volt; a jelenlegi két traktusnál azonban keskenyebb. Zsalugátersávja kilenc rekeszből áll: a középső mintafarag-