Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok
130c. kép Av. Szabadsajtó u. 66. ványt boltívvel koronázott, kettős vakzsalugáter, hosszú gérbéllés, ismét boltíves, kettős vakzsalugáter és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás. Az oromzatot alulról kicsi deszkakonzolok tartotta esővető deszka és míves csipkézel szegélyezi (130c. kép). A tetőt szalagcserép födi; az egyik kémény fejezete profilosra rakott. Az épülethez vakolatlan pillérek között vakolt téglakerítés és szegmentív alatt új deszkakapu csatlakozik. Av. Szabadsajtó u. 69. Ábrahám Ködmen-ház Története: A nagyárvíz után 157 I öles telek utcafrontja bal oldalára építtetett földszintes lakóházat Ábrahám Ködmen János és neje, Császár Anna (az Építési Törzskönyvben Császár Anna és Ábrahám Rozál, Anna, János és kiskorú Ferenc, Mihály és Viktor). Az 1883. július 8-án benyújtott kérelemben: „Tisztelettel megjegyezzük, hogy mint a terven is jelezve van a kamarát és az alatta tervbe vett pinczét nem fogjuk kiépíttetni". Konkrét tervmelléklet hiányában ez a megjegyzés arra enged következtetni, hogy a típustervek egyikét vették az építkezés alapjául. A kérelemnek tárgya volt még egy 3-4 öl / 8 m hosszú istálló és egy fásszín. A július 23-án kelt építési engedélyben kikötötték, hogy „az istálló és szín csak a lakház elkészülte után állitható fel a telek hátulján a lakháztól legalább 5,00 m távolban. Az ideiglenes járda megállapítása végett az építészeti hivatal megkeresendő". A lakhatási és használhatási engedélyt 1885. december 7-én nyerték el. 1911-1913 között Virág Pál építtetett a lakóház folytatásában egy annál keskenyebb kamrát és istál131. kép Av. Szabadsajtó u. 69. lót. A portához időközben - a tömb belsejében - jelentős területrészt csatoltak. 141 Leírása: A megvalósult lakóházon látszik, hogy kéttraktusosként épült, a tornác traktusa jelenleg beépített, sőt a hátsó részét - a megtört síkú tető további leeresztésével - még jelentősen megszélesítették. Az utcai homlokzatot egységesen hagyományos formájú és méretű ablakok törik át 2 + 1 tengelyekkel. Lábazata dörzsölt téglatextúrájú; főpárkánya szokásos módon sima, vakolt sáv. Mindezeket a patinás megjelenésű, egyben teljesen ép, a jelenlegi két traktusnál keskenyebb, napsugárdíszes oromzat koronázza. Zsalugátersávja hét rekeszből áll: a középső kettős vakzsalugátert hosszú gérbéllés, egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás (131. kép). A tetőt szalagcserép födi. Az épülethez vakolatlan éltéglakerítés és terjedelmes, sötétbarnára festett bádogkapu csatlakozik. Av. Szabadsajtó u. 72/B.-Alsónyomás sor 30. Hódi-ház A saroktelek két utca által közrefogott sarkába, az utcafront jobb oldalára Hódi Ferencz és neje, Bedő Martha építtetett földszintes lakóházat. Az 1882. február 12-én benyújtott, építési engedély iránti kérelemhez valószínűleg típustervet mellékeltek azzal a megjegyzéssel, „hogy a terven AB alatt jelölt kamrát és feljárót nem építtetem ki. Továbbá az udvarban egy 4 öl hosszú istálló-kamra mellék épületet egész tetőre szilárd anyagból szándékozom építtetni s az engedélyt erre is kiterjeszteni kérem."A lakóépületre, valamint 8 m hoszszú istálló és kamrára azon hónapban kiállított hozzájárulásban kikötötték, hogy „miután az épület sarokra épül, a hátfal is kellő külső kiállítással látandó el. Az istálló a lakháztól tűzfallal elválasztandó. " A lakhatás és használhatás 1885. december 3-tól vált jogszerűvé. 189l-l892-ben az udvar közepén, a lakóházzal kis szöget bezáróan állt egy ideiglenes épület, amikor is a telek belső sarkába egy fásszínt készítettek. 1914-1915-ben Hódi Ferencz egy raktár-kocsiszínt emelt. 142