Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

vakolat-keretezések a nyílások körül, valamint a 2 + 1 axisú homlokzatot tagoló, toszkán, az alsó szinten egyszerűbb pilaszterek. Ezek jó része ma már csak nyomokban lelhető föl; az ablakok vakolat-keretezései teljesen hiányoznak a dörzsölt, kőporos homlokzatról. Az alsó szinten jelenleg a korabeli méreteket megtartott, osztás nélküli, hőszigetelő ablakokat láthatunk, míg a fölső szint még egységesen őrzi a hagyományos osztású nyílászárókat kifelé nyíló szárnyakkal. A patinás megjelenésű, javításra szoruló, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja a terven jelölt öttel szemben kilenc rekeszből áll. Közepéről hiányzik a mintafaragvány, valamint az oromzatot alulról szegő és díszítő csipkézet. A középső elemet mindkét oldalról gérbéllés, széles, fekvő fenyőminta, egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás (88b. kép). A tetőt hódfarkú cserép födi. Az épülethez sima, tömör téglakerítés csatlakozik gyalogkapuval és stílusidegen, fényes alumínium-profillemez nagykapuval. Mv. Móra u. 59. Szekszárdi-ház Története: A 243 Doles telek utcavonalának jobb oldalára építtetett Szekszárdi/Szegszárdi János és neje, Fekete Katalin egy földszintes lakóházat. A kérelmet 1883. augusztus 14-én nyújtották be; hozzá az A jelű típustervet mellékelték: ,A telek jobboldalán álló egyszerű lakház. 1 szoba, konyha és kamra". A tervet Halász János építő látta el kézjegyével. A határozatban előírták, hogy „a ház folyosóval épülhet faoszlopokkal". A lakhatási engedélyt 1884. július 21-én adták ki. 1911 júniusában Szekszárdi István lakóházának átalakításához kért hozzájárulást. A már hátsó részén konyha számára beépített tornác elülső, utca felőli végét kívánták zárt folyosóvá tenni. A homlokzatrajz sajátos módon falazott, körablakos, vakolatszegélyes oromzatot ábrázol. Kicsi a valószínűsége annak, hogy 1911 után készítettek volna napsugárdíszes oromzatot az általánosan éppen azt fölváltó, falazott oromzat helyett. A tervet Ördög István ácsmester szignálta. A lakhatási engedélyt 1913 januárjában nyerték el

84 Jelenleg a lakóházzal szemben, hozzá meglehetős közelségben hosszú, félnyeregtetős melléképület áll. Leírása: A típusterv 5,70 m x 13,20 m alapterületű, tornác nélküli, háromsejtes parasztházat ábrázol, a konyhában szabadkéménnyel, a szobában búboskemencével. Az elkészült, faoszlopos ereszalja révén 3 m-rel szélesebb lett az épület; a mai állapotot látva ehhez képest időközben még tovább szélesítették. Csak a lakóház külső és belső sarkaira szántak alapozott téglapilléreket erősítésként. Az 1911. évi átalakí89. kép. Mv. Móra u. 59. tási terv két szoba-konyhás lakást mutat, s ezek egyikét szánták minden bizonnyal egy szobával bővíteni; csak az előírtnál alacsonyabb belmagasság okán nevezték zárt folyosónak az új helyiséget. Az eredeti főfalak 48 cm vastagsággal készültek, a tornácot 30 cm vastag fallal alakították zárttá. Az utcai homlokzaton a tornác későbbi beépítése ellenére három egyforma, hagyományos méretű és formájú, archaikusán kifelé nyíló ablak látható 1 + 2 nyílásritmussal. Az ablakok körül, valamint a falfelületet osztóan sima vakolatszegély - lizéna és főpárkány - tagolja a homlokzatot. Az ablakkönyöklők maradtak csak meg az 191 l-ben jelölt homlokzati plasztikából; a profilos, húzott vakolat-keretezés a frizes, vízszintes szemöldökökkel, illetve a falsávok toszkán jellegű fejezetei mára eltűntek. A típusterv végdeszkázása helyén a patinás megjelenésű, egyben teljesen ép, másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja kilenc rekeszből áll: a középső kisnapsugarat két oldalról boltíves, kettős vakzsalugáter, gérbéllés, egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás (89. kép). A tetőt szalagcserép fedi. Az épülethez vakolatlan téglapillérek között fémkeretbe illesztett deszkakapu csatlakozik sárga fölülvilágítóval. Mv. Rákóczi u. 45/B - Csöndes u. 22. Ábrahám-ház Története: Az eredetileg 167 '. öles telek két utca által közrefogott sarkára, a Rákóczi utcai hosszoldalra merőlegesen építtetett Ábrahám Dávid és neje, Daka Örzsébeth egy földszintes lakóházat és egy fásszínt. A telek közepén ezt megelőzően - még más telekhatárokhoz igazodva - egy ideiglenes, kicsi épület állt az 1879. évi nagyárvíz utáni, átmeneti megoldásként. Az új lakóházra és fásszínre vonatkozó kérelmet 1883. február 28-án nyújtották be. A kérelemhez az Aa jelű típustervet mellékelték: ,/1 telek baloldalán álló egyszerű lakház. 1 szoba, konyha és kamra". Az ifj. Jójárt János építő által szignált terven módosítást je-