Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

löltek, miszerint a kamrát másik szobaként használják, s alá pincét építenek. A március 15-én kelt építési engedélyben előírták, hogy „miután a ház sarokra épül, a hosszoldal is megfelelő külső kialakítással látandó el; áfás szín a telek belső sarkán lesz felállítandó, a szomszéd felé féltetőre. A telek közepén fenálló tűzveszélyes ideiglenes épületek lebontandók. " A lakhatási és használhatási engedély 1884. február 12-től tette lehetővé az épületek igénybevételét. 1931 előtt - a fásszínt elbontva - szinte teljes pontossággal megfelezték a telket. A maradék telekrésznek a lakóházzal átellenes, belső sarkába 1931-1934 között Csillag Ferenc épített egy istállót, amely ma is áll. (A leválasztott telekrészre szintén 1931-ben Heim Ferenc emelt egy utcai, földszintes lakóépületet.)

85 Leírása: A típusterven 5,70 m x 13,20 m alapterületű, tornác nélküli lakóházat ábrázoltak a klasszikus hármas beosztással, szabadkéménnyel és kemencével. Ezzel szemben - az oromzat szélessége által tanúsítottan - eredendően már tornáccal szélesítve emelték az épületet. A 48 cm vastag főfalak alatt alapozást csak a külső és belső sarkokra szánt, erősítő téglapillérek alá jelöltek. A pilléres folyosót részben beépítették. Az utcai homlokzatot mindössze két ablak töri át; a tornác bütüjén ma semmi nyoma nem látszik nyílásnak. A két hagyományos méretű és formájú, archaikusán kifelé nyíló ablak fölső szárnyai helyén jelenleg nagy lyukakkal perforált farostlemezek szolgálnak. Az ablakok körül és főpárkányként sima vakolatszegély díszíti a homlokzatot; azonban még az 1970-es évek elején is jóval gazdagabban tagolt volt a falfelület a toszkán jellegű pilaszterek, valamint a sajátosan magasra tett, vízszintes ablakszemöldökök és könyöklők révén. Az alsó ablakszárnyaknak is megvolt a középső osztása; az ablakokat vászonroló árnyékolta.

86 A típusterv végdeszkázása helyén a patinás megjelenésű, egyben teljesen ép, másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja kilenc rekeszből áll: a kisnapsugarat két oldalról vállas timpanonnal hangsúlyozott, kettős vakzsalugáter, gérbéllés, szintén vállas timpanonos, de egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás. Alattuk deszkakonzo90. kép. Mv. Rákóczi u. 45/B. - Csöndes u. 22. lok tartják a esővető deszkát (90. kép). A tetőt szerencsés módon jelenleg is hódfarkú cserép fedi. A utcára néző, hosszanti homlokzat sima falfelületét két, a véghomlokzatéval megegyező formájú ablak töri át. Az épülethez egyszerű deszkakerítés és hasonló gyalogkapu csatlakozik. Mv. Rákóczi u. 71. Ördögh-ház Története: A 212 Löles telek utcavonalának bal oldalára építtetett Ördögh Antal egy földszintes lakóházat, melyre 1882. szeptember 11-én kért építési engedélyt. Azt szeptember 21-én meg is kapta a lakóépület mögé már korábban építeni szánt istálló és kamra határozatának hatályon kívül helyezésével. Egy, a gazdálkodó életmódhoz elengedhetetlen melléképület a főépülettől kissé hátrább azonban mégiscsak elkészült a lakóházzal egy időben. (A melléképületet időközben lecserélték, jelenleg közvetlenül a lakóépülethez illeszkedik.) A hatósági eljárás során módosították a lakóház tervrajzát. Az első elképzelés szerint - 1882 június 7i keltezéssel - az Aa jelű típusterv szerint építettek volna egy szoba-konyha-kamra beosztású, végdeszkás lakóházat. Később ugyanazon mesternek, Csala Ferenc építőnek a kézjegyével egyedi tervet nyújtottak be, amely egy lakóházban két különálló, szoba-konyhás lakóegységet tartalmaz (91a. kép). A lakhatási engedély szerint a lakóház 1886. január 4-én volt használatba vehető.

87 Leírása: A 8,63 m x 14,21 m alapterületű lakóház pilléres foloso]êià\ lehetett a három fő helyiséget megközelíteni; egy negyedik, kisebb helyiség a tornác hátsó végéből nyílt. A négy helyiség egy nagyobb és egy számottevően kisebb, szoba-konyhás lakásra oszlott. Eredetileg az utcáról ajtó nyílt a folyosóra. A bejárattal szemközti, hátsó két helyiség alá pincét mélyítettek. Időközben - a folyosó beépítése következtében az utcai ajtó helyére ablakot tettek, s a lakóház az udvar felé is zárt és kissé rendezetlen homlokzati kialakítással néz. Az utcai homlokzatot eredetileg klasszicista jellegű elemek díszítették: húzott vakolat-keretezések a nyílások körül, valamint az eredeti, 2 + A axisú homlokzatot tagoló, a toszkán formákat idéző pilaszterek. Ezekből mára már sajnos semmi nem maradt meg. A homlokzat jelenlegi, három ablaka egységesen hagyományos osztású, és archaikus módon kifelé nyíló; egy, a későbbiekben kialakított, közös könyöklő köti őket össze. A patinás megjelenésű, egyben teljesen ép, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja a terven jelölt, hat rekeszből áll annyi különbséggel, hogy a két legyező között a tervezett, négy egyforma, széles fenyőminta helyett gérbéllések készültek. Alattuk az esővető deszkának már csak a deszkakonzoljai sorakoznak. A napsugármotívum közepén