Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok
alagsori ablak fölött szintén stílusidegen, széles, háromszárnyú a szobaablak. A patinás hangulatú, egyben jó állapotú, másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja hat rekeszből áll: a középső két gérbéllésl két oldalról fenyőminta és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén archaikus módon kör alakú a kis, szegett szellőzőnyílás (87. kép). A lakóházhoz stílusidegen, alumínium trapézlemez kerítés csatlakozik. Mv. Kormányos u. 14. Fodor-ház Története: A nagyméretű, 438 i öles, igen mélyen hátranyúló telek utcavonalának bal oldalára építtetett Fodor Pál és neje, Ábrahám Erzsébet egy magasföldszintes lakóházat, valamint mögé egy ideiglenes épületet és egy tisztes méretű fásszínt. A lakóházra és a színre 1882. június 26-án kértek építési engedélyt, melyet július 6-án kaptak meg azzal a kikötéssel, hogy „ö pincze helyiségek felett csapos gerendák alkalmazandók, valamint a szín a lakházzal együttesen építendő s attól tűzfallal választandó el". Ezen engedély kiadására egy 1880. évi építési szándék meg nem valósulását követően került sor. Az egyedi építési tervet Nagy József építő látta el kézjegyével. A terv egy pince + földszintből álló lakóházról szól, valójában azonban a pincének nevezett szint padlósíkját eredetileg magasabbnak szánták a külső szintnél. így tehát valójában emeletes épületet emeltek, amelynek homlokzatait a klasszikus eleganciájú eklektika stílusában díszítették. Ezáltal a ház napsugárdíszes oromzatával, valamint háromsejtes, tornácos alaprajzaival - sajátos átmenetet jelent a népi és a polgári építészet között (88a. kép). A lakhatási engedély 1884. július 17-én kelt azzal, hogy a lépcsőzetnél karfát kell készíttetnie az építtetőnek. 1934 szeptemberében Nyári Ferenc a lakóépület szigeteléséhez és tatarozásához kérte az építési hatóság hozzájárulását. A Báló Antal kőműves mester által végzett munka két részből állt: „/. régi falak elszigetelése a járda vonal alatt az alagsor padozatánál valódi aszfalt lemezzel, két sor tégla kibontása és ujboli befalazása cementes habarcsba, külső-belső vakolással bitumennel ragasztva 8 mm vastag szigetelővel, 2. az épület külső vakolatának gondos javítása fehér mészhabarccsal". 1939-ben Kovács István és Társa a lakóház mögötti, két melléképület helyére egy jóval kisebb, udvari melléképületet épített, amely ma is áll. 83 Leírása: A 8,27 m x 13,21 m alapterületű, kétszintes lakóház mindkét szintjén a pilléres folyosóról lehetett a három fő helyiséget megközelíteni; egy negyedik, kisebb helyiség a tornác hátsó végéből nyílt, s számára kissé megszélesítették az épületet. Az alsó szint főfalai 63 cm, a fölső szinté 48 cm vastagsággal készültek. Eredetileg az utcáról ajtó nyílt az alsó szint tornácára, s onnan vezetett egy egykaros lépcső fölfelé. 88b. kép. Mv. Kormányos u. 14. 1934 előtt került sor a lakóház kibővítésére a tornácok beépítésével oly módon, hogy a fölső szintre fölvezető, egykarú lépcsőt az épület udvari homlokzata elé, kívülre helyezték fedett-nyitott formában. A korábbi folyosó középső részéből mint előtérből vele egy traktusban egy-egy konyha nyílt; a szélesebb traktus három helyiségét pedig szobaként használták. A tornácok beépítésekor az utcai ajtó helyére ablakot tettek. A homlokzat klasszicista jellegű elemek díszítették: húzott, profilos öv- és koronázó párkány, húzott
