Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

74. kép. Fv. Sándor u. 56. A típusterv végdeszkázása helyett patinás megjelenésű, teljesen ép, napsugárdíszes oromzat koronázza a főhomlokzatot. A zsalugátersáv tizenegy rekeszből áll: a középső, kettős vakzsalugátcrt két oldalról kisnapsugái; egyes vakzsalugáter, fenyőminta, ferde lécezés és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis, zsaluleveles szellőzőnyílás; a hegyesszögekben egy-egy legyező (74. kép). Az épülethez stílusidegen, alumínium trapézlemez kerítés csatlakozik hasonló kialakítású kapuval. Fv. Sándor u. 58. Simon-ház Története: (*Sándor u. Sz. >) A 181 Uöles telek utcavonalának jobb oldalára Simon Márton és neje, Bürgés Piroska építtetett földszintes lakóházat. Az építési engedély iránti kérelmet 1881. november 29én nyújtották be a Nagy József építő által szignált, B jelű típusterv kíséretében: ,/f telek jobboldalán álló egyszerű lakház. 1 szoba, konyha és kamra ". A terven módosítást jelöltek, miszerint az alátámasztás nélküli tornácot pilléres folyosóként alakítják ki; a kamrát udvari szobaként használják; a folyosó vége helyén, annál kissé szélesebben pedig egy másik konyhát építenek - ezáltal egy épületben ténylegesen két szobakonyhás lakás készült. A típusterv a faltestek alatt sűrű, kettős cölöpalapozást irányzott elő, melyet 1,10 m magas sávalap fog össze. A december 19-én kelt engedélyt három nap híján egy esztendővel, 1882. december 16-án követő, lakhatási hozzájárulásban előírták, hogy „az udvaron fenálló melléképület csak is gazdasági czélra használható ". 1898-1899-ben a teleknek a lakóház mögötti, hátsó sarkába új melléképületet építettek.

68 Leírása: A kéttraktusosra kibővített, 13,20 m hosszú lakóház folyosóját időközben beépítették. Az utcai homlokzat három nyílásában egységes, hagyományos méretű és formájú, archaikusán kifelé nyíló ablak látható 1 + 2 nyílásritmussal. Az ablakok körül húzott, profilos vakolatkeretezés; a hasonló kialakítású, háromrészes főpárkányt csak a homlokzat szélein támasztja alá egy-egy lizéna. A típusterv végdeszkázása helyett két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat készült. A teljesen 75. kép. Fv. Sándor u. 58. ép, patinás megjelenésű oromzat zsalugátersávja hét rekeszből áll: a középső gérbéllést két oldalról kettős vakzsalugáter, széles ferde lécezés és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis, zsaluleveles szellőzőnyílás; a hegyesszögekben egyegy legyező (75. kép). Az épülethez közvetlenül egy keskeny szakaszon deszkakerítés, mellette szépen formált, archaikus gyalogkapu csatlakozik - ezek megtartása a tulajdonos hagyománytiszteletét mutatja; az előbbieken túl azonban bántóan stílusidegen anyagból, alumínium trapézlemezből készült az új kapu és kerítés. Fv. Szilléri sgt. 22. Hernádi-ház Története: (*" Új szilléri" u. 735. > *" új szilléri utezaï" 1344. >) A város újjáépítési tervében újonnan kitűzött utcában, a 246 I löles telkének jobb oldalára Hernádi János építtetett egy földszintes lakóházat. Az építési engedély iránti kérelmet 1880. július 5-én nyújtotta be az Aa jelű típusterv kíséretében, amely sajátos módon a porta átellenes oldalára szólt: ,/l telek baloldalán álló egyszeríí lakház. 1 szoba, konyha és kamra". A tervet felelős mesterként Saáro (?) János látta el kézjegyével. A telek beépíthetőségi adottságaira a hatóság is fölhívta a figyelmet, amikor is július 12-én kelt engedélyében előírta, hogy „a ház a 423 számú szomszéd határvonalán leszen felépítendő, ... és hogy a pinczehelyiséget lakásul használni tilos leend" az ügy másik sajátossága, hogy a típusterven nem szerepel pince.