Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok
76. kép. Fv. Szilléri sgt. 22. A lakhatási engedélyt három hónap és öt nap múltán, 1880. október 18-tól kiadhatónak ítélték. A megvalósult lakóház végül ténylegesen alápincézetten épült föl. Az ingatlan adatait az 1880-as években már Hernádi János gyermekei Szél Ágnessel nevek alatt vették föl. 1902-1903-ban pedig ifj. Hernádi János toldotta ki hosszában a lakóházat azzal megegyező alapterületen négyállásos istálló, árpahántó malom és kamra számára, Szilágyi János igényes tervrajza alapján. A hatóság előírta, hogy „az építtető köteles legalább +9,0 m magasságig égetett téglából mészhabarcsba faláztatni". A telek szemközti oldalán fáskamra is készült. 69 Leírása: A terv szerint az 5,70 m x 13,20 m alapterületű, egytraktusos lakóházban a klasszikus paraszti lakóház beosztása szerint a pitvaros, szabadkéményes konyhából nyílt az elülső, búboskemencés szoba, valamint a kamra. A helyiségek mentén csüngőeresz biztosít védettséget. A szoba két, időközben cserélt ablaka a hagyományos méretűnél csak kissé szélesebb. Jelenleg már nincsen meg a típusterven ábrázolt, szerény vakolatornamentika. Az utcai homlokzatot a terven végdeszkázás koronázza; a helyette készült, a széles eresz fele szélességéig érő, csüngőereszes, napsugárdíszes oromzat nem rendelkezik zsalugátersávval. Alatta hiányosan, de még megvan az igényes mintázatú vízvető deszka. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás (76. kép). Az épülethez vakolatlan téglapillérek között deszka gyalog- és nagykapu csatlakozik. Móraváros (Mv.) Mv. Cserepes sor 27. Fodor-ház Története: A telek utcavonalának bal oldalára építtetett Fodor Ferencz egy földszintes lakóházat; mögé egy mellék- és egy kisebb, ideiglenes épületet emelt. A lakóházra és istállóra vonatkozó építési engedély iránti kérelmet 1882. július 2-án nyújtotta be Fodor Ferencz k(eze) + v(onása) / névíró Enghi aláírással. A mellékelt, ifj. Jójárt János építő által szignált, Dd 11. kép. Mv. Cserepes sor 27. jelű típusterven - ,A telek baloldalán álló egyszerű lakház. Konyha által elkülönitett 2 szoba, kamra és pincze" - módosítást jelöltek: a második szobát használják kamraként, a kamrát istállóként, a padláslépcső helyét pedig színnek alakítják ki. A július 17-én kelt engedélyben előírták, hogy „miután az istálló közvetlen a lakház folytatásában épül, attól tűzfallal lesz elválasztandó". A lakhatási és használhatási engedélyt 1885. december 3-án nyerték el. 1908-1910 között a telek átellenes oldalán, a melléképületekkel egy vonalban kocsiszín és mosókonyha készült, amelyet rövidesen, 1910-191 l-ben lakássá alakítottak át. 70 Ez utóbbi épület jelenleg már nem áll. Leírása: A 7,40 m x 18 m alapterületű lakóház faoszlopos ereszaljáról lehetett a helyiségeket megközelíteni a klasszikus paraszti lakóház beosztása szerint. A pitvaros, rakott tűzhclyes és szabadkéményes konyhából nyílt az elülső, a terven vaskályhával fűtendő szoba, valamint a szemközti, búboskemencés szoba; ez utóbbit kívánták kamraként használni. Az ereszalját időközben beépítették, az utcai bejárat helyére a másik kettővel egyező, hagyományos méretű és formájú, archaikusán kifelé nyíló ablak került 2+1 nyílásritmussal. Az ablakok alatt és fölött a korábbi vakolat-keretezés szerény maradványa látható, mint ahogyan mindössze az oromzat alatt maradt meg jelzésszerűen az eredeti homlokzatot szegélyező vakolatmustra. Az udvari homlokzat hátsó felén, a lakásbejáratnál előtető csatlakozik a szalagcseréppel födött tető síkjához.
